Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada

miniszteri utasítás 1968. januárjában a levéltárakat a művelődésügyi szakigazgatási szervek felügyelete alá helyezte.

332 A tanácsi irányítás alá helyezés mellett azonban továbbra is megmaradt a művelődési miniszter szakfelügyelete, amelynek feladata az iratanyag egységes szempontú feldolgozását és kezelését továbbra is biztosítani. Ennek szellemében jelent meg 1969. szeptember 2-án a 27/1969. számú törvényerejű rendelet a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 30/1969. számú kormányrendelet, amely magas szintű jogszabályok a levéltárügy számos aktuális kérdését rendezték, és alapvetően mind a mai napig meghatározzák a magyarországi levéltárak helyzetét, feladatát. A levéltárak egységes működését szabályozta a művelődésügyi miniszter 130/1971. (M. K: 10.) számú utasítása, a Levéltárak Ügyviteli Szabályzata. A tanácsi irányítás alá helyezéssel egyidejűleg Nógrád megye Salgótarjánban saját megyei levéltárat létesített, és az illetékességi területére vonatkozó levéltári anyagot a Pest Megyei Levéltártól átvette. * A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya 1967. december 9-én a Pest Megyei Tanács, december 13-án pedig a Nógrád Megyei Tanács képviselőjének adta át a levéltárat. A Pest Megyei Tanácsnak súlyos gondokat kellett átvennie. Ennek ellenére írta a Levéltár igazgatója: „Levéltárunk fogadtatása a tanácsi szerveknél barátságos volt." A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1968. február 28-i ülésén tárgyalta a levéltár helyzetét, és a 45/1968. VB határozattal „a Pest Megyei Levéltár irányítási és felügyelete teendőinek ellátását a Művelődésügyi Osztályra átruházta". A művelődésügyi osztály az újonnan kapott intézményét igazgatási feladatokat is ellátó tudományos intézménynek minősítette, egyidejűleg kérve, hogy a levéltár a sajátos eszközeivel segítse a népművelést és a levéltári anyag társadalmi hasznosítását. A levéltár igazgatója március elején őszintén feltárta a levéltári anyag elhelyezésének gondjait és a levéltár csökkentett költségelőirányzatának elégtelenségét. A megyei vezetés elfogadva a levéltárigazgató jelentését, már 1968-ra jelentős póthitelt adott. Az ezt követő esztendőkben pedig — mindenkor figyelembe véve a megye gazdasági helyzetét, erejét, lehetőségeit, továbbá azt a tényt, hogy milyen jelentős történeti érték megóvását és gondozását kell a levéltárnak megoldania —, évről—évre növelte a levéltár költségvetését, lehetővé téve ezáltal a fejlesztést.

333 A közigazgatási megyékre épülő levéltárak kialakítása, szükségessé tette a megye levéltári anyagának összegyűjtését. így azonnal felmerült az addig Kecskeméten őrzött, igen értékes nagykőrösi városi levéltár anyagának átvétele. A Pest Megyei Levéltár a levéltárbővítésnek sajátos útját választotta. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a levéltár központjában, a megyei tanács épületében egyáltalán nincs, Budapest területén pedig csak szükségraktárak kialakítására lett volna lehetőség, a fenntartó megyei tanács egyetértésével és jelentős anyagi támogatásával a megye városaiban fióklevéltárakat létesített. Először Nagykőrös Város Tanácsa volt hajlandó tetemes anyagi áldozatot is vállalni levéltárának helyben történő elhelyezésére. A megyei levéltár igazgatója 1968-ban írta: „Bár a levéltári anyag szétszórtságával elvileg nem értünk egyet, Nagykőrös esetében azért teszünk kivételt, mert 2500-3000 iratfolyómétert befogadó levéltári fiók létesítése — az anyalevéltár súlyos elhelyezési nehézségeit tekintve- indokoltnak és célszerűnek 112