Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada

levéltár raktárai a főváros 5 különböző pontján voltak, így ez a munka nemcsak átrakást, hanem jelentős mértékű szállításokat is szükségessé tett. Az 196l-re befejeződő nagymértékű iratbegyűjtések után lehetővé vált a levéltár Őrizetében lévő iratok „finomabb" rendezése. Azonban még ekkor is jellemző, hogy egy-egy irategyüttest többször is kézbevettek, a magasabb szintű rendezettséget több fázisban érték el. A rendezésre kerülő irategyütteseket most már egyértelműen a kutatói igények határozták meg. * A rendezéssel párhuzamosan, annak mindenkori szintjének megfelelően folyt a különféle levéltári segédletek készítése. Gyakorlatilag ez is teljesen új feladat volt, mert ilyen típusú segédletek a korábbi években nem készültek. Ez a munka is központi utasításra, az 1610-26/1950. V. K. M. rendeletre indult, mely rendelet úgy intézkedett, hogy az állami levéltárak egy éven belül kötelesek az őrizetükben lévő teljes iratanyagról alapleltárat készíteni.

327 Ezek az alapleltárak a megadott határidőre — mintegy 250 folyóméternyi „Vegyes iratok" és a 70 folyóméternyi ráckevei uradalom kivételével — el is készültek. Részben az idő rövidsége, részben pedig a begyűjtött iratanyag alacsony rendezettségi foka következtében, adataik nem megbízhatóak. Joggal állapította meg Lakatos Ernő levéltáros 1952-ben: „Az alapleltár nem az iratanyag, hanem a deklik alapleltára... Az alapleltári tételeket igen gyakran rosszul választották meg... Az egyes alapleltárakhoz csatolt csomójegyzékek minden rend nélkül sorolják fel az őrzési egységeket."

328 A levéltárban az alapleltárak készítése, javítása, ezt követően is tovább folyt, végül is 1963. december végére — most már használható állapotban — el is készültek. Külön készültek jegyzékek a kéziratos térképekről (1967-ben nyomtatásban is megjelent), valamint a feudális kori összeírásokról. Ezt a munkát folytatva készítette el a levéltár — Kosáry Domokos munkájával — a valamennyi feudáliskori összeírásának legfontosabb adatait tartalmazó segédletét — amely jelenleg is kéziratban van. 1958-ban jelentette a levéltár igazgatója, hogy elkészült a „fondjegyzékelési" munka, segítségével először sikerült a levéltár teljes anyagáról áttekintést nyerni. Az 1962-ben megjelent fondjegyzék szerkesztési utasítást követően — melynek kidolgozásában levéltárunk munkatársai is aktívan résztvettek — a fondjegyzék elkészítése kiemelt feladattá vált. A levéltár őrizetében lévő irategyüttesek ujabb és újabb felmérése, a rendezés során új fondok és állagok kibontása, a gyűjtőmunka következtében a levéltári anyag állandó változása a kéziratban lévő fondjegyzéket is állandóan módosította. 1965-ben jelentette a levéltár igazgatója, hogy elkészült az új fondjegyzék nyersanyaga, de a Pest megyei Levéltár fondjegyzékének lezárására csak 1973. december 31-ével került sor. Levéltárunk munkatársai is résztvettek az ország valamennyi levéltárára kiterjedő tematikai segédletek készítésében. Ennek eredményeként ismertetést adtak közre a Levéltári Közlemények ill. Levéltári Szemle hasábjain a Rákóczi-kor (1954-ben), a Tanácsköztársaság (1959-ben) és a felszabadulás (1960) legfontosabb i rategyütteseiről. * A levéltárban őrzött források rendezettségével, a kutatók munkáját lehetővé tevő nyilvántartások és segédletek készítésével párhuzamosan nőtt a levéltár kutatófor108