Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1562-ben 1580-ban 1590-ben — 1 1 150 akcse 150 akcse — 1600 akcse 1100 akcse —• 85 akcse 5 akcse 50 akcse együtt: 360 akcse 55 akcse 35 akcse 275 akcse 105 akcse malomkerekek száma, fél évig járó a Turóci János néven ismert kincstári rét jövedelme széna- és tűzifaadó szalma ára menyasszonyadó és hordóadó bírságpénz Az 1562. évi Összeírás szerint a gazdasági viszonyok elég jók voltak: egy-egy család gabonából átlag 180 kilét és borból 200 pintet termelt. A szőlők 1580-ra teljesen kipusztultak ós a gabonatermelés átlaga is 125 kilére csökkent. Az 1590. évi összeíró új adatfelvételt itt sem készített, noha az adatok egyik-másikát módosította; a gabonatermelés családonkénti átlaga szerinte 173 kilére emelkedett, amit azért fogadunk kritikával, mert szalma áraként csak 5 akcsét tüntetett fel, bár 1580-ban a kevesebb gabonaterméskor 85 akcse volt szalma áraként megállapítva. Az 1590. évi Összeíró célja tehát itt is csak az volt, hogy akcsényi pontossággal ugyanannyi földesúri jövedelmet mutasson ki, mint elődje, aminek az lett az eredménye, hogy egy családfőt átlag 349 akcse fizetési kötelezettséggel terhelt meg, szemben az 1580. évi 324 akcséval. A méhkas- és sertésállomány meghaladta saját fogyasztási szükségletüket, tehát juthatott belőle eladásra is; juhtenyésztéssel csak 1580 körül kezdtek foglalkozni s mintegy 150 darab juhot tartottak. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 840 akcse, Hadzsi Mehmed tímár-birtokos. 1559-ben 588 akcse, szultáni hász-birtok. 1562-ben 1640 akcse, Turgud bég ziámet-birtokos, a budai liva mír-i alemje. 1580-ban 9075 akcse, közösen bírta Musztafa aga defter-írnok, tímárbirtokos 4075 akcse részesedéssel és Szefer bin Iljász tímár-birtokos 5000 akcse részesedéssel. 1590-ben 9075 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 648