Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Az 1559. évi defter adatai szerint az 1546-ban összeírt 2 családfő és 1 egyéb nőtlen (aki időközben családfő lett) továbbra is ott maradt. Rajtuk kívül 1559-ben nyilvántartásba vettek még 1 Összeírási sorba került nőtlen fiút és 2 beköltözött családfőt, közülük az egyik Veréb faluból jött. Mivel az 1546-ban összeírtak közül senki nem halt meg, illetve nem szökött meg, a beköltözők révén 1559-ben kétszer annyit tudtak nyilvántartásba venni, mint 13 évvel korábban. A következő három év alatt mindössze 1 fővel gyarapodott a családfők, illetve a nyilvántartásba vettek teljes száma. A falu lakossága tehát nem csökkent, de gyarapodása is csak nagyon fokozatosan ment végbe, mert két évtized alatt a családfők száma még mindig csupán 1 fővel lett több. Az utolsó évtized folyamán 1590-re azonban az összeírtak teljes száma már 55%-kal s ezen belül a családfők száma 43%-kal növekedett meg. Az első Összeíráshoz viszonyítva tehát megállapítható, hogy a 44 esztendő eltelte után a családfők száma végül is ötször annyi, a nyilvántartásba vettek összes száma pedig egy híján ugyancsak ötször annyi lett, mint 1546-ban volt. Foglalkozásra utaló adatok: 1590-ben 1 kovács. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 40 kile 30 kile együtt: 10 kile kevert tized 20 kile 15 kile 25 kile 5 kile musttized 60 pint — 10 pint 10 pint lencse- és babtized — — 10 akcse 10 akcse len- és kendertized — — 10 akcse 10 akcse kincstári rét jövedelme —. 150 akcse 50 akcse 50 akcse széna- és tűzifaadó —. 120 akcse 220 akcse 350 akcse szalma ára — — 20 akcse 50 akcse méhkasok száma 5 darab 15 darab 15 darab 2 darab sertések száma 10 darab 8 darab 35 darab 25 darab báránytized — — 2 darab 2 darab menyasszonyadó és hordóadó — — 20 akcse 42 akcse bírságpénz 50 akcse 30 akcse 40 akcse 50 akcse Az 1546. évi összeírás adatai szerint a gazdasági viszonyok rendkívül jók voltak: mindegyik család átlag 300 kile gabonát és 300 pint bort termelt. Ezeket az adatokat azonban kritikával kell fogadnunk, mert a 2 családfőre 50 akcse bírságpénzt róttak, ami aránytalanul sok és az összeíró önkényeskedésére enged következtetni. A két családfő közül egyébként csak az egyiket kötelezték dzsizje-adó fizetésére, a másikat csupán a kapuadóval terhelték meg. 1562-re a szőlő teljesen kipusztult és a gabonatermelés családonkénti átlaga is mindössze 75 kile lett. 1580-ra ismét telepítettek szőlőt, de összesen csak 100 pintet szüreteltek, tehát csak egy gazda foglalkozhatott vele, 41* 643