Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

a gabonatermelés családonkénti átlaga ennek ellenére a felére, 36 kilére csökkent. Az 1590. évi összeíró új adatfelvételt itt sem készített (bár az adatok egy-másikát módosította, de akcsényi pontossággal ugyanannyi földesúri jövedelmet mutatott ki, mint elődje 1580-ban), aminek ezúttal az a kedvező eredménye lett, hogy 1590-ben egy családot átlag 120 akcse fizetésére köteleztek, szemben az 1580. évi 171 akcséval. Az apróállatállomány csupán a saját fogyasztási szükségletüket biztosította, bár a kicsi juhállomány még arra sem volt elegendő. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 800 akcse, Galivanik (?) Bozsik tímár-birtokos. 1559-ben 700 akcse, Musztafa tímár-birtokos, a budai beglerbég egyik csausa. 1562-ben 1090 akcse, Szinán bég, defter-emin, ziámet-birtokos. 1580-ban 1200 akcse, Kászim ziámet-birtokos, a magas udvar egyik müteferrikája. 1590-ben 1200 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 602. TORMOS puszta, a kecskeméti náhijéhez tartozik 1580-ban vették először nyilvántartásba: „Tormos puszta, Kerekegyház falu közelében, ráják nélkül. Régóta a nevezett falu lakosainak birtokában volt, szántották-vetették. Mivel most ismét kérték, az 1000 akcse tapuilleték tőlük beszedetett és azzal a feltétellel, hogy szántják-vetik és a tizedet a földesúrnak fizetik, a nevükre íratott. A jövedelem 600 akcse." Haszonélvezője Velí ziámet-birtokos. 1590-ben: „Tormos puszta, Kerekegyház falu közelében, a nevezett falu lakosainak birtokában, akik szántják-vetik. Mivel az összeírás idejekor is az ő birtokukban találtatott, az új defterben is a nevükre íratott azzal a feltétellel, hogy a tizedeket és az adókat a földesúrnak megfizetik. A jövedelem 600 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 603. TOROMALJA puszta, a visegrádi náhijéhez tartozik 1580-ban írták először össze, mint a budai szandzsák tartozékát: „Toromalja puszta, Marosa város közelében, ráják nélkül. Szőke Mihál, Torombitás Petri, Halász Matiás és Nagy Anbrus István Marosa város rájái kezén, akiknek a nevére íratott az új defterben azzal a feltétellel, hogy a földesúrnak tizedváltság fejében átalányösszegben évről-évre 300 akcsét [!] fizetnek. A jövedelem tizedváltság fejében készpénzben 250 [!] akcse." Egy birtoktestet alkotott a 7630 akcse jövedelmű Vácrév faluval, az együttes jövedelem tehát 7880 akcse lett, melynek haszonélvezője volt Ferhád Szemendre tímár-birtokos, a visegrádi felső vár várnagya 5000 akcse részesedéssel és Haszán bin Abdullah tímár-birtokos, a nevezett vár kethüdája 2880 akcse részesedéssel. 1590-ben: „Toromalja puszta, Marosa város közelében, Szőke Mihál, 644