Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)
Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok
Geberjánház puszta (1. még alább) is egykor Adonyhoz tartozhatott, mert 1559-ben vele együtt írták össze, de azzal a megjegyzéssel, hogy mivel azt használaton kívül találták, a tizedek megfizetésének a feltételével Jahja bin Juszufnak a korkmazi lovasok odabasijának birtokba adták. A későbbi évtizedekben Geberjánház pusztát ugyancsak az utána járó tizedek megfizetésének a feltételével, a Csikóalja és Szentmihály pusztákat is használó Hüszejn, a korkmazi párkány parancsnokhelyettese szerezte meg. Korábban szintén Adonyhoz tartozott Komori Benedek majorsága, mely, a birtokba helyezési (tapu) illeték után ítélve, több mint kétszer akkora volt Geberjánház pusztánál. Az 1559. évi összeírás szerint azonban a török kincstárnak eleinte nem sok jövedelmet hozott. Ekkor az alábbiakat jegyezték fel róla: „Komori Benedek majorsága a nevezett [Adón] falu határában. Mivel a nevezett gyaur meghalt, szántói műveletlenek, így birtokbaadása jogos; Kurd Ali, a korkmazi párkány lovasainak agája, miután róla a birtokbaadási illetéket megfizette, a tized megadásának a feltételével az új szultáni defterben az a nevére íratott. Birtokbaadási illetéke 1250 akcse. A búzatized 2 kile, a kevert tized 2 kile és a szénatized 4 szekér." Komori Benedek egykori majorságát 1562-ben is összeírták, bár jövedelmének megjelölése nélkül, röviden így: „Komori Benedek majorsága, Kurd Alinak, a korkmazi párkány lovasai agájának birtokában, szántója 50 zsákos." 1580-tól a kincstárnak már többet jövedelmezett, ekkor részletesebb feljegyzést készítettek róla: „A Komori Benedek majorsága Báli bin Inehánnak, a korkmazi párkány egyik lovasának birtokában van, s mivel azt már a szandzsák korábbi összeírásakor kérte és a kincstártól megvette, erről neki Eerhád bég, a szandzsák előző összeírója bizonylatot is adott, melynek megfelelően a régebbi defterben is ráíratott. Ezért az új szultáni defterben a kijelölt határban szintén ráírt szántóját, rétjét és kertjeit birtokolja úgy, hogy a tímárbirtokosnak a tizedet fizesse meg. A tizedjövedelem összege 2000 akcse; búzatized 110 kile, kevert tized 50 kile és szénatized 10 akcse." Komori Benedek egykori majorságát 1590ben is Báli bin Inehán birtokolta évi 2000 akcséért. Komori Benedek nagy kiterjedésű rétjét azonban Adony falu lakosai használták, amelyért „rétjövedelem" címén évi 2500 akcsét szedtek tőlük (1. a táblázaton). Ettől eltekintve elmondható, hogy a török várkatonák az Adony körüli puszták nagy részének birtoklásából a lakosokat kirekesztették. Nekik csupán 1590-ben sikerült Szabócsa pusztát (1. alább), mai nevén Pusztaszabolcsot megszerezni, melyet évi 2000 akcse lefizetése ellenében művelhettek. A földesúri jövedelmek teljes összege ós azok haszonélvezői: 1546-ban 2695 akcse (vámilleték nélkül), szultáni hász-birtok; 1559-ben 21 798 akcse, szultáni hász-birtok; 1562-ben 38 914 akcse, szultáni hász-birtok; 1580-ban 40 000 akcse, ebből a tímárdefter első bejegyzése szerint — 20 500 akcse a szultáné, később azonban az egész jövedelmet a szomszédos puszták jövedelmével együtt több tímárbirtokos között felosztották. E bejegyzés szerint Adony 40 000, Komori Benedek majorsága 2000, Alsó és Felsődaja 2500, Nagyapostag 2500, Varsán 900, Parkad (Perkáta) 2000, Iván63