Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

ka 600 és Geberjánház 200 (sic) akcse jövedelmével összesen 49 600 (helyesen: 50 700) akcse jövedelmű birtoktest, melyből haszonélvezetre Mehmed Boszna, a korkmazi párkány szerbölükje (csapatparancsooka) 1800,Velí Júszuf szerbölük 1800, Ferhád Abdullah szerbölük 1800 és rajtuk kívül még 25 várkatona fejenként 1700, s végül Ali bin Abdullah müezzin 1700 akcsét és a 300 akcse jövedelmű Ginza pusztát, vagy is 2000 akcsét tímár-birtokként kapott. 1590-ben 40 000 akcse, haszonélvezőire nincs adat. 8. AGÁRD falu, a váci náhijéhez tartozik Népességi adatok Családfők száma Nőtlen fiaik száma Családfők nőtlen testvérei száma Egyéb nőtlenek száma összeírtak száma Dzsizjefizetők száma 1546-ban 29 10 7 4 50 20 1559-ben 30 25 — 2 57 20 1562-ben 19 3 6 — 28 18 1580-ban 23 9 _ 1 33 20 1590-ben 24 7 0 — 37 20 Az első összeírás után 13 évvel egy családdal többet vettek ugyan nyilvántartásba, de a gyarapodást mutató számadat valójában elrejti Agárd falunak azt a küzdelmes életét, melyet a névsorok összevetése elénk tár: az 1559. évi összeírás szerint a 29 családfőből meghalt 15, a 10 nőtlen fiúból 7, a családfők 7 nőtlen testvéréből 6 és az egyéb nőtlenek közül pedig megszökött 2, tehát a falu lakosságának több mint a fele életét vesztette, ami nem lehetett természetes elhalálozás következménye. A falu lakossága 1559-re a következőképpen gyarapodott fel: 1546 után is itt maradt 14 család és az egyik családfő testvére megnősült, valamint beköltözött 15, így lett összesen 30 család. A leszármazottakat számba véve: 1546 után itt maradt nőtlenül 3 fiú, összeírási sorba került a régi családok 9 fia, s az új családokkal együtt beköltözött 13 fiú és 2 egyéb nőtlen. Az 1559. évi összeíró szerint a szomszédos Keszeg faluból jött a betelepülők fele, 8 család. Ezek közül azonban többnek a neve Keszeg 1546. évi összeírásában nem szerepel, mert nem találták őket, vagy később telepedtek be (1. A budai szandzsák 1559. évi összeírása, 222—23, vö. Agárd és Keszeg falu névsorát). Három év múlva azonban a beköltözők nagy része elment. 1590-re gyarapodott ugyan a családfők száma, de a nyilvántartásba vettek összes száma az 1546. évinek még ekkor is csak a 74%-át érte el. Ez a viszonylagos gyarapodás pedig az 1562-re félig benépesült Keszeg falu újabb pusztulásának a következménye. Az 1580. évi összeíró ugyanis Keszeg faluról az alábbit jegyezte fel: „Keszeg puszta régebben falu volt, de puszta lett, mert legtöbb lakosa meghalt, s néhány rája pedig Agárd nevű faluba ment, s ott több mint húsz éve [csak 1562 után] letelepedett. Miután 64