Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)
Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok
vábbra is 2 családfő. Rajtuk kívül 1559-ben nyilvántartásba vettek még 4 összeírási sorba került nőtlen és 1 nős fiút, 1 nőtlen testvért és 2 nős testvért, valamint 17 beköltözött családfőt, 9 nőtlen fiút és 2 nőtlen testvért. Az 1546-ban összeírtak 71%-a tehát meghalt, illetve eltűnt, de elsősorban a nagyszámú beköltöző (28 fő) révén 1559-ben több mint ötször annyit vettek nyilvántartásba, mint 13 évvel korábban; a családfők száma pedig majdnem megnégyszereződött. A következő három év alatt azonban már a családfők száma 41%-kal, illetve a nyilvántartásba vettek száma 29%kal csökkent. 1580-ra az összeírtak még 26%-kal s a családfők 15%-kal lettek kevésebben. Egy évtized múlva a nyilvántartásba vettek száma ugyan tovább apadt 10%-kai, de ezen belül a családfők száma már 9%-kai növekedett. Az első összeíráshoz viszonyítva tehát megállapítható, hogy a 44 év leforgása alatt az időközi nagy népességgyarapodást követő csökkenés ellenére is végül az összeírtak száma 157%-kal s ezen belül a családfők száma 100%-kal gyarapodott. Foglalkozásra utaló adatok nincsenek. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 10 kile 80 kile 160 kile 100 kile kevert tized 20 kile 35 kile 20 kile 50 kile musttized káposztatized kendertized 150 pint 90 pint 30 akcse 40 akcse 250 pint 50 akcse 50 pint 10 akcse lencse- és babtized — _ 20 akcse 100 akcse gyümölcstized kincstári rét jöve— 14 akcse 10 akcse 170 akcse delme — 150 akcse 150 akcse 150 akcse széna- és tűzifaadó — 240 akcse 500 akcse 600 akcse szalma ára — — 70 akcse 10 akcse méhkasok száma 5 darab 60 darab 105 darab 100 darab sertések száma 10 darab 75 darab 225 darab 85 darab báránytized szénatized 60 akcse — 3 darab 6 darab meny asszony adó és hordóadó 50 akcse 50 akcse bírságpénz — 30 akcse 100 akcse 800 akcse Az 1546. évi összeírás adatai alapján a gazdasági viszonyok jónak mondhatók: egy-egy család gabonából 50 kilét, borból 250 pintet és szénából 10 szekérrel termelt. Hasonlóan jó anyagi körülményekre utal az is, hogy 4 gazdát, a családfők 66%-át dzsizje-adó és kapuadó fizetésére egyaránt kötelezni lehetett. 1562-re a termelési viszonyok megromlottak; a gabonatermelés családonkénti átlaga ugyan 88 kilére emelkedett, de a bortermelésé 69 pintre csökkent. A következő két évtized alatt azonban, úgy látszik, újra megjavultak a viszonyok, mert az átlagtermelés 1562-höz viszonyítva gabonából megkétszereződött, 163 kile lett, a bortermelés pedig 34 529