Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

megháromszorozódott, családonként átlag 227 pintet szüreteltek. 1590-re ismét rosszabbodtak a termelési viszonyok: a családonkénti átlag gabonából 125 kile és borból 41 pint lett. Az 1590. évi kimutatással kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a szolgáltatások pénzbeli értékét ekkor is pontosan annyinak tüntették ugyan fel, mint az 1580. éviben, de az mégis figyelemreméltó, hogy a gabona- és a bortizedet kevesebbnek vették fel, valószínűleg, mert rosszabbak voltak a termelési viszonyok; a hiányzó összeget bírságpénz címén rótta ki az 1590. évi összeíró. Az apróállatállomány általában az egész korszakon át meghaladta fogyasztási szükségletüket, így azokból is kerülhetett eladásra. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 800 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 1559-ben 3511 akcse, Haszán bin Bali tímár-birtokos. 1562-ben 2769 akcse, Haszán bin Bali tímár-birtokos. 1580-ban 5320 akcse, ebből 4320 akcse Ali bin Abdulláhnak, a hollókői vár várnagyának része, tímár-birtokos és 1000 akcse Musztafa bin Abdullah tímár-birtokos része. 1590-ben 5320 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 4SI. SOMODOR puszta, a váci náhijéhez tartozik 1559-ben vették először nyilvántartásba: „Somodor puszta ráják nélkül. A jövedelem 320 akcse; búzatized 12 kile, kevert tized 4 kile és szénatized 16 szekér." Haszonélvezője Orbán diák tímár-birtokos. (Utólagos bejegyzés:) ,,A nevezett Somodor puszta is a kocsivonó lovak részére jelöltetett ki." 1562-ben: „Somodor puszta, ráják nélkül. A jövedelem 515 akcse: búzatized 12 kile, kevert tized 7 kile, kendertized 30 akcse és szénatized 300 akcse." Haszonélvezője Musztafa tímár-birtokos. 1580-ban: „Somodor puszta, ráják nélkül," Mehmed bin Hüszejn tímárbirtokos használatában. A jövedelem évi átalányösszegben 300 akcse. Haszonélvezője Mehmed bin Hüszejn tímár-birtokos. 1590-ben „Somodor puszta, ráják nélkül. A jövedelem 300 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 482. SOMOLAK-SZIGET, a kovini náhijéhez tartozik 1559-ben írták csak össze: „Somolak-sziget. Mivel a nevezett sziget régóta Kovin város lakosainak birtokában van, a rajta levő rétek és kertek után járó tizedek megfizetésének feltételével ismét a város lakosainak nevére íratott. Szénatized 850 akcse, gyümölcstized — — —" (nem írták be). 530