Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1546-ban malomkerekek száma, 6 hónapig járó 1 szénatized 300 akcse kincstári rét jövedelme 300 akcse széna- és tűzifaadó — szalma ára — lencse- és babtized — len- és kendertized — káposztatized menyasszonyadó és hordóadó bírságpénz 1562-ben 1580-ban 1590-ben 280 akcse 150 akcse 82 akcse 25 akcse 65 akcse 120 akcse 300 akcse 1500 akcse 50 akcse 150 akcse 100 akcse 80 akcse 60 akcse 150 akcse 300 akcse 2000 akcse 50 akcse 150 akcse 100 akcse 80 akcse 60 akcse 150 akcse Az első Összeírás adatai szerint a lakosság megélhetési viszonyai közepesnek mondhatók: egy-egy család gabonából átlag 48 kilét, borból 46 pintet és szénából 7 — 8 szekérrel termelt. Ez az utóbbi tétel fokozottabb marhatartásra utal. Kapuadót és dzsizje-adót egyaránt 35 gazda, a családfők 45%-a fizetett. 1562-re a gabonatermelés átlaga 59 kilére, a bortermelésé pedig 232 pintre javult családonként; ezzel az eredménnyel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a családfők száma ekkor csak 28 volt, a nőtleneké viszont 38; a munkaerő tehát viszonylag jóval több volt. Két évtized múlva pedig a gabonatermelés családonkénti átlaga (noha majdnem kétszer annyi lett ekkorra a családfők száma) 73 kilére emelkedett, de a bortermelésé 67 pintre csökkent. Az 1590. évi összeírás, mint a fenti adatsorban látható, csupán az előző összeírás eredményeit adja, amiből pedig csak azt lehet megállapítani, hogy ekkor a 40 család is ugyanannyival adózott, mint korábban az 52 család. A méhkas- és a sertésállomány az első összeírás adataitól eltekintve kielégítőnek mondható. A földesúri jövedelmek összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 6160 akcse, Barak, a hatvani vár lovasainak agája, ziámetbirtokos. 1559-ben 5890 akcse, IJüszejn bin Mehmed Aranid, tímár-birtokos. 1562-ben 6247 akcse, Hüszejn bin Mehmed Aranid, tímár-birtokos. 1580-ban 12 000 akcse, szultáni hász-birtok. 1590-ben 12 000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 300. KIRÁLRÉT puszta, a visegrádi náhijéhez tartozik 1590-ben írták először össze, mint Szokol (Szokolya) falu lakosainak szántóját (1. Szokol falunál). 361