Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

301. KISACSA puszta, a budai náhijéhez tartozik 1562-ben írták csak össze, mint Ácsa falu lakosainak szántóját (1. Ácsa falunál). 302. KISBALÁS puszta, a kecskeméti náhijéhez tartozik Népességi adatok Családfők száma Nőtlen íiaik száma Családfők aőtlen ?^éb testvérei nőtlenek száma száma összeírtak száma Dzsizji fizető] számi 1546-ban ráják nélkül 1559-ben ráják nélkül 1562-ben 7 5 — — 12 7 1580-ban 15 5 — — 20 15 1590-ben 12 5 — 17 9 Kisbalás puszta tehát másfél évtized múlva kezdett benépesülni, úgyhogy 1562-ben már mint falut írták össze. A családfők száma a következő két évtized alatt megkétszereződött, bár 1590-re már csökkenés mutatkozik, de még így is népesebb maradt, mint három évtizeddel korábban volt. Foglalkozásra utaló adatok nincsenek. Gazdaságtörténeti adatok búzatized kevert tized szénatized kender- és káposztatized lencse- és babtized lentized széna- és tűzifaadó szalma ára méhkasok száma sertések száma menyasszonyadó és hordóadó bírságpénz 1546-ban 5 kile 6 kile 20 akcse 1559-ben 10 kile 2 kile 50 akcse 1562-ben 1580-ban 1590-ben 80 kile 50 kile 115 kile 70 kile 15 kile 80 kile 30 akcse 20 akcse 50 akcse 10 akcse 400 akcse — 50 akcse 10 akcse 140 akcse 500 akcse 450 akcse — 20 akcse 10 akcse 100 darab 225 darab 10 darab 10 darab 20 akcse együtt: — 40 akcse 30 akcse 400 akcse 25 darab 10 darab 60 akcse Az 1562. évi összeírás adatai szerint a lakosok életkörülményei jónak mondhatók, mert a családonkénti átlagtermelés gabonából 214 kile volt. Két évtized múlva azonban a gabonatermelés átlaga 43 kilére csökkent és csak 1590-re javult fel 162 kilére. 362