Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

len- és kendertized szénatized kincstári rét jövedelme tűzifa- és szénaadó szalma ára méhkasok száma sertések száma báránytized malomkerekek száma, 6 hónapig járó menyasszonyadó és hordóadó hagyatéki jövedelem bírságpénz 1546-ban 300 akcse 100 akcse 1562-ben 1580-ban 150 akcse — 10 darab 10 darab 15 darab 1000 akcse 65 darab 225 darab 110 darab 700 akcse 3000 akcse 150 akcse 280 darab 720 darab 1590-ben 300 akcse 2700 akcse 50 akcse 280 darab 720 darab 100 akcse 15 darab 15 darab 2 2 150 akcse 150 akcse 560 akcse 1277 akcse 1277 akcse 1000 akcse 1000 akcse 800 akcse Az első összeírás adatai szerint a megélhetési viszonyok még csak közepesnek is alig mondhatók: egy-egy család gabonából átlag 49 kilét, borból 45 pintet és szénából 7 szekérrel termelt. Figyelemreméltó még a káposzta- és a hagymatermesztésük, melynek pénzbeli értéke — a tized alapján számítva — a búzatermés értékének egyharmadát meghaladta. Anyagi körülményeik tehát mindent összevetve sem mondhatók kedvezőnek, erre utal az is, hogy 30 gazda, a családfők 54%-a ugyan dzsizje-adót fizetett, de közülük egyúttal kapuadó fizetésére is csak 20 gazdát, a családfők 36%-át tudták kötelezni. Miután Tótfalu és Zsidótelek pusztákat (1. alább) is művelték, 1562-re a gabonatermelés családonkénti átlaga 178 kilóre emelkedett. Ugyanakkor a bortermelés teljesen megszűnt és kevesebb lett a káposzta- és a hagymatermés, viszont babot, lencsét, lent és kendert többet termesztettek. A következő két évtized alatt a gabonatermelés átlaga megkétszereződött, 356 kile lett, s mellette még családonként átlag 25 pint bort is termeltek, sőt ezenkívül családonként 666 fej káposztát, 500 füzér hagymát termesztettek és átlag 12 db disznót és 4—5 kas méhet is tartottak. Mindez rendkívül kedvező gazdasági körülményekre vagy elviselhetetlen teherre utal. Egy-egy családfő szolgáltatási kötelezettségeinek pénzbeli értéke átlag 550 akcsét tett ki (ami 1546-ban 109 akcse, 1559-ben 185 akcse, 1562-ben 310 akcse volt). E magasnak látszó terhek ellenére a falu lakosai mégsem szöktek meg, 1590-re mindössze 4 családfővel lakott ott kevesebb. Ugyanakkor a szomszédos Bag faluból, ahol 1580-ban 53 családfőt írtak össze, 19 megszökött, mert a szolgáltatási kötelezettségeik pénzbeli értéke 270 akcséről 586 akcséra emelkedett (1. fentebb). Ugyancsak a szomszédos Hévíz faluban, 1580-ra csak egy családfővel lett kevesebb, igaz, hogy itt a családonkénti megterhelés nem volt olyan magas, átlag 300 akcse. Utalnunk kell még arra, hogy 1580-ban Bag faluban a termelési átlag családonként 66 kile és 56 pint, 285