Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Foglalkozásra utaló adatok: 1546-ban 2 juhos gazda (150, illetve 100 db juh), 1559-ben 2 juhos gazda (150 ós 100 db), 1562-ben 1 juhos gazda (200 db) és 1 diák, 1580-ban 2 juhos gazda (116 és 100 db), 1590-ben 2 juhos gazda (70 és 50 db). Gazdaságtörténeti adatok búzatized kevert tized méhkasok száma sertések száma báránytized bárány jövedelem (más faluból ott legeltetett után) káposztatized lenmagtized len- és kendertized lencse- és babtized kincstári rét jövedelme tűzifa- és szénaadó szalma ára bitang jószág ára bírságpénz menyasszonyadó hordóadó 1546-ban 182 kile 110 kile 10 darab 3 darab 10 darab 200 akcse 15 akcse 10 akcse 1562-ben 258 kile 111 kile 45 darab 100 darab 20 darab 120 akcse 100 akcse 50 akcse 45 akcse 72 akcse 500 akcse 500 akcse 150 akcse 200 akcse 1580-ban 100 kile 5 kile 75 darab 113 darab 15 darab 60 akcse 15 akcse 30 akcse 150 akcse 300 akcse 50 akcse 200 akcse együtt: 30 akcse 1590-ben 56 kile 50 kile 75 darab 10 darab 10 darab 60 akcse 30 akcse 15 akcse 150 akcse 1250 akcse 50 akcse 60 akcse 30 akcse 5 akcse Az első két összeírás szerint Gyomron elég jók voltak a termelési viszonyok: 1546-ban 146 kilót és 1562-ben 147 kilét termelt átlag gabonából egy-egy család. (Emellett a „bitang jószág ára" tétel talán marhatartást jelez.) Két évtized múltán azonban ez az átlagtermelés lecsökkent 46 kilére, ugyanúgy, mint a szomszédos Bilje faluban (1. fentebb). A méhkas- és sertésállomány ugyanakkor gyarapodott, a juhállomány azonban szintén apadt. A következő évtizedben pedig a családonkénti gabonatermelés átlaga visszaesett 40 kilére s egyidejűleg a sertésállomány az egytizedére zsugorodott. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 3120 akcse, Naszuh bin Mahmud tímár-birtokos 1559-ben 3484 akcse, szultáni hász-birtok. 1562-ben 5425 akcse, szultáni hász-birtok. 1580-ban 4000 akcse, szultáni hász-birtok. 1590-ben 4000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. A falu magyar földesura 1542-ben Thah-i Ferenc, 1553 előtt Zthary Farkas, majd Olgyay György és Eufrozina (B. Szabó, i. m., 385, 396). 281