Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Bevezetés

vármegye nagykiterjedésű területén hány település vált néptelenné, menynyi népesült be újra,

18 illetőleg a lakosság életkörülményei, népességi adatai a fél évszázad alatt miként alakultak. * Az adatok feldolgozása során a helynevek azonosításakor (1. a helynévmutatóban) az alábbi forrásmunkákat használtuk, illetve idéztük: Lipszky J., Repertórium locorum objectorumque in XII. tabulis mappae regnorum Hungáriáé, ... Budae 1808. Nagy L., Notitiae regni Hungáriáé, Budae 1828. Csánki D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, I—III., Bp. 1890-1897. Gyárfás I., A jász-kunok története, III., Szolnok 1883. Galgóczy K., Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monográfiája, I—III., Bp. 1876 — 1877. Károly J., Fejér vármegye története, I—IV., Székesfehérvár 1896 — 1904. Bártfai Szabó L., Pest megye történetének okleveles emlékei 1002—1599ig, Bp. 1938. Bakács I., Iratok Pest megye történetéhez. Oklevélregeszták 1002 — 1437. Bp. 1982. Szarka Gy., A váci egyházmegye történeti földrajza a török hódítás korában, Vác 1940. Makkai L., Pest megye története 1848-ig, 1. Dercsényi D., Pest megye műemlékei, Bp. 1958, I., 59 — 170. Maksay P., Urbáriumok XVI—XVII. század, Bp. 1959. A magyar szent korona országainak helységnévtára 1913, Bp. 1913. Magyarország helységnévtára 1944, Bp. [1944]. A Magyar Népköztársaság helységnévtára 1973, Bp. 1973. (Az alábbiak során röviden 1973. hnt.) Magyarország földrajzinév-tára II., Bp. 1979—1980. (az alábbiak során röviden: Földrajzinévtár, Pest megye térképe). Ballá A., Pest, Pilis és Solt megye térképe, 1793. Magyarország II. katonai felvételének 1:144000 arányú térképei, 1870—1879. Magyarországul, katonai felvételének 1:75 000 arányú térképei, 1880—1886. Az adatközléseink során ritkán előforduló török szavak értelmezésére 1. Fekete L. és Káldy-Nagy Gy., A budai török számadáskönyvek 1550— 1580, Bp. 1962 c. kötet tárgymutatóját, továbbá Káldy-Nagy Gy., Harácsszedők és ráják, Bp. 1970 és Magyarországi török adóösszeírások, Bp. 1970 c. munkák végén közölt török szavak magyarázatát. 18. Összegezésünk szerint a budai szandzsákban 378 család hagyott el 32 olyan települést, mely közül 17 faluban csak 10, illetve még ennél is kevesebb család lakott; a többi közül a legnépesebb Penc falu volt, ahol 1546-ban 49 család élt. Ezek mellett meg kell említenünk azt is, hogy időközben másik 6 falu, összesen 120 családdal, 1590re újra benépesült. A pusztásodás kérdésére 1. még Káldy-Nagy Gy., Harácsszedők és ráják. Török világ a XVI. századi Magyarországon, Bp. 1970, 160—162 és Szakály F., Magyar adóztatás a török hódoltságban, Bp. 1981, 406 — 410. 14