Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 1. Pest megye az 1918. évi polgári demokratikus forradalom előestéjén

járásban, Galgamácsa, Galgagyörk, Püspökhatvan, Csővár, Püspökszilágy,.. Rád, Penc községek határában... a Gödöllő környéki erdőkben... dacára a megerősített csendőröknek, több százra menő, teljes fegyverzettel és nagyszámú tölténnyel ellátott szökevény katona és orosz fogoly valóságos szegénylegény módjára tanyázik."

36 Az orosz frontról és a hadifogságból hazaözönlő magyar katonák a győztes proletárforradalom lelkes agitátoraiként meghiúsították a kormányzatnak azt a reményét, hogy statáriális és egyéb eszközökkel feltartóztathatják a békéért és a szociális igazság kivívásáért küzdők egyre hatalmasabb seregét. A politikai harc legfőbb kérdése az volt, hogy miként sikerül átültetni a magyar valóságba az orosz példát. Az egyik legfontosabb célkitűzés az orosz példa követésében a tanácsok megalakítása volt. A forradalmi munkástanácsok létrehozásában Pest megye kiemelkedő szerepet játszott. Az első tanácsok a megye akkori területén, a csepeli lőszergyárban, az albertfalvai és mátyásföldi repülőgépgyárban stb. jöttek létre. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt minden eszközzel igyekezett megakadályozni a munkástanácsok létrehozását, mert féltette a párt monopolhelyzetét a munkásosztályon belül.

37 A mátyásföldi repülőgépgyárban 8-10, az albertfalvaiban n, Csepelen 50 tagú bizottság alakult. A főváros nagyüzemeiből és az említett Pest megyei bizottságokból jött létre azután a Budapesti Munkástanács.

38 Pest megye egyes területein, így a gödöllői járásban, 1918 nyarán már olyan tanácsokról is tudunk, amelyek részt követeltek maguknak a közigazgatásban. Maga a főispán hívja fel 1918. június 27-én a gödöllői főszolgabíró figyelmét a „közhatalmat" gyakorló tanácsokra: „. . .merőben lehetetlen, hogy a közhatalmat egyes ideiglenesen alakult szervezetek, munkástanácsok vagy effélék gyakorolják. Titkos kezek irányítják ezeket a mozgalmakat".

39 A forradalmi helyzet ennek ellenére tovább érlelődött. Különösen sokat tettek ennek érdekében az orosz hadifogságból tízezrével visszatért magyar katonák, akik közül odakint számosan részt vettek a Vörösgárda és a Vörös Hadsereg harcaiban, az orosz forradalomban és a polgárháborúban. Pest megye falvaiba és városaiba is tömegesen érkeztek vissza ilyen, a forradalmi tűzkeresztségen már átesett katonák. A forradalmi radikalizálódás hulláma azokat az egységeket is elérte, amelyek a hátországban teljesítettek katonai szolgálatot. Ezekben az egységekben gyakoriak voltak a zendülések, a lázadások, a szolgálatmegtagadások. A tömegek balratolódása és forradalmasodása a szociáldemokrata pártvezetőséget is polarizálta. A régi szociáldemokrata baloldali ellenzéken kívül kialakult egy új baloldali csoport, amely a munkások spontán akciói és az orosz forradalom hatására mindinkább balra tolódott. Pest megyében a Mosolygóék által befolyásolt szociáldemokrata munkásokon kívül különösen Czóbel Ernő számított ilyen ellenzékinek. Már csak egyetlen szikrára volt szükség ahhoz, hogy új forradalmi hullám 20