Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 1. Pest megye az 1918. évi polgári demokratikus forradalom előestéjén

söpörjön végig az országon. Ez az új hullám az 1918-as júniusi általános sztrájkkal elérkezett. A sztrájkot az váltotta ki, hogy 1918. június 20-án a MÁVAG-gyár udvarán a gyár katonai parancsnoka belelövetett a béremelést követelő munkásokba. Négy munkás meghalt, sokan megsebesültek. Válaszul a gyár munkásai sztrájkba léptek, ami villámgyorsan elterjedt Budapest és az ország összes üzemeiben, és a vasúti forgalmat is megbénította. A biai járás főszolgabírójának a jelentésében olvashatjuk, hogy Albertfalva, Budafok és Nagytétény összes gyárainak munkásai sztrájkba léptek, és a villamosközlekedés is szünetelt. Ezért a budafoki 52-es gyalogezred készültségbe helyezését kérte.

40 A munkásosztály első vonalában harcoló aszódi repülőgépgyári munkások - az aszódi főszolgabíró távirati jelentése szerint - június 23-án léptek sztrájkba és 28-ig vettek részt a küzdelemben.

41 A harc elszántságára jellemző, hogy a sztrájkhoz csatlakozó Túra község 120 vasúti pályamunkása június 22-én e szavak kíséretében szüntette be a munkát: „ha golyóval tüzelnek, akkor sem dolgoznak.. ."

42 A júniusi sztrájk - amelyet végül is a szociáldemokrata pártvezetőség ugyan leszerelt - megmutatta, hogy a munkásság nagy harci feladatok megoldására képes, és nem hajlandó tovább tűrni a háború szenvedéseit. Az 1918 nyarán bekövetkezett katonai összeomlás nyilvánvalóvá tette a központi hatalmak vereségét és még jobban aláásta a kormányzat hatalmát. Már nem csupán a munkásság és az agrárszegénység, hanem - a háború folytatásában érdekelt kisszámú tőkés és államhatalmi csoportokat leszámítva - úgyszólván az egész társadalom óhajtotta a békét. Jellemző módon Pest megye közönségének 1918. október 14-én tartott rendes bizottsági közgyűlésén az alábbi határozat született: „Követeli a vármegye közönsége a mielőbbi békét.. ." továbbá a perszonális uniót Ausztriával, hogy „Magyarország az önálló állami lét minden kellékével bírjon".

43 A Pest megyei határozat csak egyik apró jelzése volt annak az egyre erősödő politikai tömegmozgalomnak, ami végül is maga alá temette a régi Monarchiát és annak romjain új nemzeti államok keletkeztek. Magyarországon is ennek a folyamatnak a során alakult meg 1918. október 25-én a Magyar Nemzeti Tanács, a Károlyi-féle függetlenségi párt, a radikális polgári párt és a szociáldemokrata párt részvételével. A Nemzeti Tanács ugyan nem forradalmi úton kívánt hatalomra kerülni, de a Monarchia szétesése, IV. Károly határozatlansága, a békét követelő erők hatalmas és elszánt ereje október 30-ról 31-re virradóra megérlelte és győzelemre vitte az „őszirózsás" forradalmat. A polgári demokratikus forradalom számára a történelmi helyzet és a néptömegek szabták meg az alábbi legfontosabb feladatokat: a háború befejezése, a függetlenség kivívása, a népellenes közigazgatás felszámolása, a nagybirtok felosztása, a nemzetiségi kérdés megoldása és az egész ország demokratikus átépítése. Kérdésesnek bizonyult, hogy mindebből a Károlyi-kormány mit tud majd megvalósítani.