Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 11. Az ellenforradalom hatalomra jutása és a fehérterror

gével. A detektívek éjjel-nappal vallattak és a szadista hóhérok is szüntelenül „munkában" voltak. A Héjjas-banda - amely a Kecskemét körüli, állati kegyetlenséggel végrehajtott tömeggyilkosságokkal hírhedt nevet szerzett magának - néhány tagja novemberben Nagykőrösön dáridózott. Az átdorbézolt éjszaka után az egyik vörösőrön, Lőwy Gyulán tombolták ki magukat, akit leszúrtak.

37 A kommunistaellenes, népellenes fehérterror hónapokig dühöngött Nagykőrösön. Még máig sincs megállapítva az ottani terror áldozatainak a száma. Nemes Dezső - idézett művében - jelentős teret szentel a királyi román csapatok népellenes terrorjának. így pl. közli a szerző Friedrich miniszterelnök 1919. szeptember 15-Í átiratát, amelyet az antant-misszióhoz intézett a román katonai hatóságok által végrehajtott tömeges kivégzések miatt.

38 A váci gyilkosságon kívül kitér az átirat arra, hogy a kalocsai román katonai parancsnok a Tanácsköztársaság alatt végzett tevékenységéért „53 ilyen gyanúsítottnak az államügyész rendelkezésére bocsátását azzal az indokolással tagadta meg, hogy a nevezettek ellen ő kíván eljárni. A halasi, nagykátai és szentendrei járásbíróságok fogházaiból az ott bolsevista üzelmek miatt letartóztatottakat a helyi román parancsnokok a magyar igazságügyi hatóságok tiltakozása dacára elkísértették. . . Cegléden pedig a román parancsnokság elrendelte, hogy a bolsevista vizsgálati foglyok az előírt séta céljából sem engedhetők a szabad levegőre, levelezést ellenőrzés mellett sem folytathatnak, nem látogathatók és számukra ellenőrzés után kiadott könyveket is elvitte". Friedrich átirata csak válasz a román hadseregparancsnokságnak a a budapesti fogházakban uralkodó embertelen állapotokról és bánásmódról szóló jelentésére.

39 A valóság az, hogy a román megszálló csapatok és a magyar ellenforradalmi fegyveres erők egyaránt a legkíméletlenebb módon bántak a karmaikba került kommunistákkal és a néphatalom más híveivel. Az ellenforradalom fegyveres alakulatai között a népellenes bosszúhadjáratban „élenjártak" és hírhedt nevet szereztek maguknak Horthy tiszti különítményei, amelyek brutalitásban még felül is múlták a megszálló román csapatokat. Míg a terrorhadjáratban résztvevő csendőri és rendőri erők a lefogott kommunistákat többnyire az ügyészségnek adták át, addig Horthy fővezérsége parancsot adott ki a tiszti századoknak és különítményeknek, hogy a „bűnösök" felett statáriálisan ítélkezzenek. A különítmények különösen a Dunántúl déli és nyugati megyéiben vitték végbe iszonyú rémtetteiket, mely területeket egyedül ők szálltak meg. Kijutott azonban a különítmények garázdálkodásaiból Pest megyének is. Pest megye területén főleg Héj j as Iván és Prónay Pál különítménye kegyetlenkedett. Prónay naplójegyzetei szerint csupán ez az egy különítmény ezernél több embert mészárolt le, sok száz, vagy talán több ezer uradalmi cselédet botozott meg, sok száz zsidót kínzott meg és fosztott ki.

40 189