Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 11. Az ellenforradalom hatalomra jutása és a fehérterror

Prónay naplójegyzeteiben kitér különítményének 1920 tavaszán elkövetett vérengzéseire. Ezek közül a legszörnyűbb az volt, amit a különítmény egységei Szolnokon és Abonyban elkövettek. Prónay egyik századát Vácra küldte „rendteremtés" végett, egy másik századát Szolnokra és Abonyba. A Vácra küldött egység ténykedéseiről nem tudunk, mert Prónay erről nem ír naplójában. Ellenben a Szolnokra küldött századról megírja, hogy „összeszedte Szolnokon (de magában a fogdában levő) és vidékén feltalálható kommunistákat". A foglyokat Abonyba vitte, ahol „a katonák egy szálig agyonverték őket".

41 Hány emberélet pusztult el az abonyi mészárlásnál - nem ismeretes, mert antant-bizottság ide nem ment és nem vizsgálta ki a szörnyű tömeggyilkosságot. Pest megyében az 1919 november végén elkövetett kecskeméti tömeggyilkosság a Héjjas-féle különítmény nevéhez fűződik. 1919. november 27-én a kecskeméti főkapitány jelentette gróf Ráday kormánybiztosnak, hogy Héjjas Iván főhadnagy emberei október 1. és november 20. között több alkalommal, összesen 62 embert hurcoltak el. A jelentés - egy kivételével - az elhurcoltak nevét és foglalkozását is közű. A főkapitány jelentése szerint „az összes felsorolt egyéneknek legnagyobb része elhurcolóik által lett kivégezve".

42 Az áldozatok zöme munkás és napszámos. A kecskeméti rémtett a külföldi lapok útján Európa-szerte elterjedt és nagy felháborodást váltott ki. A budapesti antant-missziók a nemzetközi közvélemény nyomására vizsgálóbizottságot küldtek ki. Ez a bizottság a lajosmizsei erdőben 62 megcsonkított és megfojtott hullát talált.

43 Azonban a leleplezett gyilkosoknak, Francia Kiss Mihálynak és társainak a hajuk szála sem görbült meg. Francia Kisst Prónay rejtegette, majd Horthy amnesztiarendelete alapján az eljárást valamennyi Kecskemét-környéki gyilkos ellen beszüntették. Mint ismeretes, Francia Kiss Mihály a felszabadulás után álnéven bujkált és méltó büntetését csak 1956 után nyerte el. A vármegye ellenforradalmár alispánjának külön gondját képezte a kommunista tanítók elleni megtorlás. A 40 482/1919. sz. rendeletében olvashatjuk: „A Közigazgatási Bizottság fegyelmi határozataiból megdöbbenve értesültem arról, hogy a tanítótestület számos tagja a kommunista rendszerben vezető szerepet vitt, annak exponense volt, a jogrend megdöntésében tettel, szóval, írásban közreműködött, és a mérges tanokat a gondjaikra bízott gyermekekbe is nagy buzgalommal oltotta be".

44 A fenti indokolással indult meg Pest megyében a kommunista vagy kommunistagyanús pedagógusok üldözése. A fehérterror áldozatainak a sorát Csikós József volt segédtanfelügyelő és Szűcs József kiskunhalasi állami elemi iskolai tanító nyitották meg. Csikóst - mint már említettük - Vácott a románok gyilkolták meg. Szűcs József kiskunhalasi tanítót, két gyermek apját, a szegedi különítmény tisztjei ölték meg. Szabó Elemér tanfelügyelő október 9-Í jelentésében emlékezik meg róla: „Ez ideig 25 elemi iskolai tanító és tanítóné ellen indult meg az 190