Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 8. A Vörösőrség megalakulása és tevékenysége

8. A VÖRÖSÖRSÉG MEGALAKULÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE A Tanácsköztársaság kikiáltása után a hatalom átvételére és a rend biztosítására a községekben egyre-másra megalakultak a vörösgárdák. A helyettes belügyi népbiztos Pest megyei megbízottja már március 24-én arra utasítja az őrszentmiklósi direktóriumot, hogy a közvagyon megőrzéséről gondoskodjék, és a fegyvereket szolgáltassa be a létesítendő vörösgárda részére.

1 Március 26-án született meg a Vörösőrség felállításáról szóló rendelet, amely szerint: „A Magyar Tanácsköztársaság belső rendjének megalapozása és fenntartása a Vörösőrség feladata." (A Belügyi Népbiztos I. sz. rendelete). Egy további rendelet kimondta: „Az összes forradalmi vívmányok védelme és megszilárdítása első és legfőbb kötelessége minden vörösőrnek. Kötelessége tehát úgy parancsnoki, mint egyéb alkalmazásban tehetsége legjavát a közös cél, a proletárdiktatúra megszilárdításának szolgálatába állítani." (BN. 73. sz. rendelet.) A Vörösőrség felállításánál a tanácskormány a régi fegyveres testületekre támaszkodott. Ezt bizonyítja a Vörösőrség Főparancsnokságának április i-i közleménye, amely szerint „a volt rendőri, határrendőri, csendőri, pénzügyőri és a többi elismert karhatalmi alakulatok tagjai, úgy az őrszemélyzet, mint egyéb tagjai testületileg átvétetnek a Vörösőrségbe."

2 A direktóriumok és a Vörösőrség közötti jogviszonyt a Vörös Hadsereg parancsnoksága a 617/316/1919. sz- hadtestfőparancsnoki rendeletben szabályozta : „.,. a vörösőr alakulatok tartoznak a helyi direktóriumokkal a legszorosabb egyetértésben működni és a közbiztonságra, valamint a közrendre vonatkozóan minden rendeletet vagy megkeresést feltétlenül végrehajtani".

3 A rendelet szerint a vörösőrségek nincsenek alárendelve a helyi direktóriumnak, hanem a Vörösőrség Országos Főparancsnokságának. Pest megyében a karhatalom munkáját és a Vörös Hadsereg szervezését akadályozta az a körülmény, hogy a vármegye hadügyi osztályát nem ismerték el önálló katonai ügyosztálynak. A megyei intéző bizottság fellépett az önállóság biztosításáért. Határozatában hangsúlyozta, hogy „a vármegye területén semminemű sorozás, rekvirálás, katonai csapatok elhelyezése, valamint a községekben 154