Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 8. A Vörösőrség megalakulása és tevékenysége

elhelyezett Vörösőrség létszámának megállapítása stb. az ügyosztály előzetes megkérdezése és véleménye nélkül ne eszközöltessék".

4 A Vörösőrség hatékony fellépését gátolta, hogy tagjai maradtak a régi karhatalom emberei. Már a Vörösőrség főparancsnokságának április i-i közleményéből is kitűnik, hogy a volt rendőr- és csendőrtisztek igyekeztek magukhoz ragadni a Vörösőrség irányítását. Dietz Károly volt főkapitány ezt később, az 1935-ös Rákosi-per során nyíltan bevallja: „az egész rendőri szervezet a helyén maradt. Helyes is volt, hogy ott maradt. Én is arra törekedtem, hogy együtt maradjunk és védjük, amit lehet".

5 A csendőrség ilyen irányú törekvésével szemben a munkások igen sok helyen felléptek. Nyáregyházán április 12-én például népgyűlésen mondták ki a csendőrség azonnali lefegyverzését, amit az ottani proletárok el is végeztek.

6 Az alsódabasi járási tanács április 24-én „egyhangú határozatával bizalmatlanságot szavaz a volt csendőrségnek. .. Ragaszkodik ahhoz a tanács, hogy szervezett munkásokból álló Vörösőrség továbbra a járás területén működjön a közbiztonság és a rend fenntartása végett, mert csak a szervezett Vörösőrséggel tudjuk biztosítani a proletárdiktatúra fennmaradását. . . "

7 A csendőrség népellenes elemeinek a Vörösőrségbe való beépülését bizonyítja Bíró Gyula budapesti lakos jelentése a nagykőrösi állapotokról. A Belügyi Népbiztosságnak megküldött június 30-i jelentésében - orvosi látleletet csatolva nevezett elmondja, hogy „a nagykőrösi Vörösőrség egyik volt csendőrőrmester nyomozója egy munkásnőt, az ottani pártszervezet tagját, hivatalos helyiségében véresre vert, mert a lánynak előzőleg valami vitája volt a csendőrőrmester feleségével".

8 Az alsódabasi járásban - ahol Örkényben április 4-én, Dabason április 8-án alakul meg a Vörösőrség - különösen a volt csendőrtisztek igyekeztek befurakodni a karhatalomba. Több ilyen jellegű bejelentés után a járási tanács április 24-én határozatban szavaz bizalmatlanságot a volt csendőrségnek és ragaszkodik ahhoz, hogy szervezett munkásokból álló Vörösőrség működjön a járás területén a közbiztonság és a rend fenntartása végett. Már április 26-án azt jelentheti a járási direktórium a vármegyének, hogy a csendőrség tagjait mindenütt eltávolították és a falvakban megtörtént a politikai szempontból megbízható Vörösőrség felállítása. A szaporodó jelentések a csendőrök és más megbízhatatlan elemek beépüléséről a Vörösőrségbe azt eredményezték, hogy a megyei intéző bizottság május 10-i ülésén az egyik felszólaló javasolta: vegyék revízió alá a községekben a vörösőrségeket, kössék szakszervezeti vagy párttagsághoz a belépést.

9 Meglehetősen egyedülálló karriert futott be a nagykőrösi Vörösőrség parancsnoka. Kiss Pál százados előbb a nemzetőrség parancsnoka volt, majd a Vörösőrség parancsnoki tisztét töltötte be, de a Tanácsköztársaság megdöntése után a Horthy-hadsereg is átvette őt, sőt még földbirtokot is kapott.

10 155