Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 1. Pest megye az 1918. évi polgári demokratikus forradalom előestéjén

főszolgabíró írja - csak „papiroson" utalja ki a járásnak a szükséges lisztet. Pl. Szigetszentmárton és Szigetújfalu 1916. december 24-től 1917; március 26-ig egyáltalában nem kapott lisztet. Ez a helyzet „nagy elégedetlenséget és zúgolódást szül. .. "

8 A helyi sajtó nem egy esetben nyíltan írt a súlyos közellátási nehézségekről. A gödöllői helyzetről páldául ilyen közlemény jelent meg: „Romlott, selejtes, keserű, savanyú lisztet kapunk a boltban. Fekete, ragacsos, korpás, dercés kenyere van a községnek. Krumpli hónapok óta nincs. Ikladról hoznak vizezett tejet."

9 Az elégedetlenség és zúgolódás nem egy helyen elkeseredett lázongásban tört ki. Nemcsak lisztben, hanem burgonyában és egyéb, alapvető fontosságú élelmiszerekben is nagy hiány volt. Ezért, amikor Izsákon a burgonyakiosztásra egybegyűlt asszonysereg üres kosárral távozott, elkeseredésükben beverték a községháza ablakait és a jegyző csak nagy nehezen tudott elmenekülni az asszonyok dühe elől.

10 A háborús nyomorral szembeni elégedetlenség fokozódásában, a néptömegek háborúellenes és békét óhajtó hangulatának kialakításában döntő szerepet játszott az 1917. évi februári oroszországi polgári demokratikus forradalom győzelme. Az orosz forradalom hatására tömegméreteket öltöttek a zavargások és lázongások. A munkások gyakori sztrájkmozgalma és a falusi lakosság - főleg asszonyok éhséglázongásai feszült helyzetet teremtettek 1917 tavaszán. A Miniszterelnökség a fokozódó nyugtalanság miatt kiadta az ME 2367/l.res. számú rendeletet, melyben a törvényhatóságok vezetőit olyan jelentésre kötelezték, hogy „tettek-e, s ha igen, minő hatást az oroszországi események a lakosság hangulatára?" A beérkezett Pest megyei jelentések - ha sokszor tompítva is híven tükrözik a korabeli állapotokat és a lakosság hangulatát. A ceglédi polgármester jelentette, hogy a rossz ellátás miatt az elégedetlenkedőket már hiába fenyegeti büntetéssel, mert a legtöbben azt mondják: „tessék becsukatni, legalább addig adnak enni". A polgármester azzal fejezi be jelentését, hogy Cegléden az oroszországi eseményeket „a béke eshetőségének és reményeinek szempontjából mérlegelik".

11 Vácott sem volt jobb a helyzet, A késedelmes lisztkiutalás és az élvezhetetlen liszt (80%-ban tengeri liszt) miatt - a polgármester jelentése szerint - a zavargások komolyabb méreteket öltöttek. A zavargásoknak a polgármester igyekszik helyi jelentőséget tulajdonítani, mert szerinte „a felizgatott nép dühe sohasem irányult a magasabb hatóságok s az államrend, hanem mindig a helyi hatóságok s ennek intézkedései ellen..." Azonban a polgármester is tisztában volt a helyzet súlyosságával, mert így fejezte be jelentését: „.. .ha elfogy a kenyér, ha nem lesz zsír s nélkülözni kell a legszükségesebb élelmiszereket, okvetlenül kitör a zavargás, amely, hogy mily mérveket fog ölteni, és hogy kit és mit fog elsöpörni, azt előre megmondani nem lehet".

12 A nagykőrösi polgármesteri jelentés az orosz forrada14