Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 5. Mezőgazdasági politika Pest megyében a Tanácsköztársaság idején - A lakáshelyzet Pest megyében

A megyében a legjobban a kecskeméti építési direktórium dolgozott. Mivel a tatarozások és építkezések felemésztették a lakbérből befolyt összegeket, a Pénzügyi Népbiztossághoz fordultak külön ellátmányért. A Központi Építési Direktórium mintegy 5 millió koronát adott a városi direktóriumnak a lakások javítására. Ebből április végéig már 2 millió 456 ezer koronát költöttek el tatarozási munkára, a városháza és a középületek javítására, barakkok munkáslakássá alakítására. Kecskeméten mintegy 350 kislakás felépítését tervezték. Tatarozták az iskolákat és folytatták a háború előtt megkezdett hat tanyai iskola építését. A munkálatoknál 1600-1700 munkást foglalkoztattak. A Pest megyei tanács több esetben is foglalkozott a munkáslakások és a gazdasági épületek tatarozásával és építésével. A megyei direktórium májusban pályázatot írt ki egy- és kétcsaládos típus-munkáslakások építésére, és a főváros környékén idénymunkásoknak szánt barakklakások tervezésére. Egyelőre a régi és még használható épületeket alakították át lakóházakká. Pest megyében 18 600 lakóházra jelentettek be igényt.

111 Gödöllőn is a legégetőbb szociális probléma a lakáskérdés volt. A koronauradalom birtokán levő tanyák, majorok elhanyagolt lakáskörülményein még az 1907-ben kiadott cselédtörvény értelmében kellett volna változtatni, de a kis ablakos, nedves, földes padlózatú, alacsony, levegőtlen lakások átalakítása igen lassú ütemben folyt, majd a háború alatt teljesen leállt. A háború befejezésekor a cselédek és családjaik még a korábbinál is rosszabb lakáskörülmények közé jutottak. Az egy szoba, közös konyhás szűkös cselédlakásban maradt és megházasodott gyermek csak növelte a családtagok számát és így ezek a cselédlakások a rosszul táplált emberek és gyerekek számára csak a betegségek melegágyául szolgáltak. Ezen a helyzeten a munkástanács sem tudott segíteni. Lakás céljaira viszonylag gyorsan csak a kastély néhány gazdasági jellegű épületének átépítése látszott megfelelőnek. A munkástanács - a Gödöllő-Aszód közti helyiérdekű villamosvasút megépítése érdekében is - segítséget nyújtott az építkezéshez. A nagyszabású munka a Tanácsköztársaság leverése után leállt.

112 A lakásprobléma megoldása terén Pest megyében csak a legsürgősebb és a legfontosabb intézkedésekre kerülhetett sor. A lakosság társadalmi összetételéből következett, hogy a tanácshatalom elsősorban a volt gazdasági cselédek, a falusi szegénység súlyos lakáshelyzetén kívánt enyhíteni. A műszaki hivatalokban elkészült tervek azonban arra mutatnak, hogy a Tanácsköztársaság rövid fennállása ellenére nagyszabású és minden érdekelt réteget felölelő lakáspolitikai koncepció bontakozott ki.