Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 6. A közellátás

6. A KÖZELLÁTÁS Már említettük, hogy a több mint négy évig tartó háború, a hadigazdálkodás milyen szörnyű nyomorba taszította a tömegeket. Különösen súlyos volt az élelmezési helyzet, ami a polgári köztársaság alatt tovább romlott. A Tanácsköztársaság közellátási nehézségeit fokozta a fegyveres intervenció megindulása és az antant blokádja. A tanácskormány élelmezési politikáját az egész terményfelesleg kötelező beszolgáltatására vonatkozó rendelet jellemezte.

1 Az intervenció megindulása (április 26-án) után megjelent rendelet értelmében zár alá vették a hüvelyeseket, a gabonaneműeket, a mézet. Júliusban kénytelenek voltak a mezőgazdasági dolgozóknak fejadagot megállapítani. (15 éven felül havi 20 kg, a 15 éven aluliak részére havi 16 kg kenyérgabonát állapítottak meg.) Az ország többi lakosának fejadagját napi 240 g lisztben szabták meg. A bányászok, ipari és közlekedési dolgozók még pótadagot is kaptak. Különös nehézséget jelentett a húsellátás, ezért 1919 májusában rendeletet hoztak a nélkülözhető szarvasmarhaállomány 5%-ának igénybevételéről.

2 Az élelmezési helyzet - bármennyire is kedvezőtlen képet mutatott - aránylag jobb volt, mint Szovjet-Oroszországban az intervenció évei alatt. Hogy ennek ellenére nem sikerült úrrá lenni a nehézségeken, azt - az említett külső tényezőkön kívül - főleg az agrárkérdés helytelen megoldása okozta. Pest megye központi fekvése miatt a Tanácsköztársaság egyik legfőbb élelmezési tartalékterülete volt; a fővárosi proletariátus ellátását is elsősorban a vármegye biztosította. A Pest vármegyei direktórium intézkedéseiben kifejezésre jut a fővárosi proletariátus megfelelő ellátásáért érzett felelősség. így pl. a csepeli munkástanács és Vágó Béla belügyi népbiztos kérésére a megyei direktórium április 4-én körtáviratot intézett a ráckevei járás községeihez, hogy engedjék fel Budapestre és Csepelre az élelmiszerszállításokat.

3 Ugyanilyen jellegű távirati utasítást küldött a megye április 14-én valamennyi városi és járási direktóriumnak. „A direktóriumok kötelessége, hogy a Budapestre való szállítást minden telhető eszközzel elősegítse" - hangzik a távirat.

4 A ráckevei járás községeiből Csepelre és Budapestre szállították az élelmiszerfelesleget, erősen felemelt áron. Az ellátottság azonban nem volt kielégítő. A csepe137