Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 5. Mezőgazdasági politika Pest megyében a Tanácsköztársaság idején - A mezőgazdaság helyzete az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben

termeléséről művelési ágak szerinti kimutatás elkészítésére. Természetesen sor került a kastélyban található értékek leltározására is. A munkástanács a birtok munkásai részére április 26-án gyűlést tartott, amelyen ismertették a megyei direktórium felhívását a mezőgazdasági munkálatok maradéktalan elvégzésére. Ezen a gyűlésen távozásra szólították fel az intézőt és az uradalmi tisztviselőket. A munka folyamatosságának biztosítására a munkástanács az erdőhivatal fogatait átcsoportosította a gazdaság földjeire. A nagyobb termelési eredmény érdekében pedig a vadászhivatal gazdaságában évek óta felgyülemlett 40 kocsi mennyiségű trágyát lefoglalta és átadta a gazdaság vezetőinek, akik kihordatták a talajerőben szegényes földekre, a tavaszi vetemények alá. Július 11-én az állami birtok munkásai gyűlést tartottak, ahol Keresztessy Géza, a községi munkástanács elnöke ismertette a megyei direktórium álláspontját a gazdaság helyzetéről. Az elnök megállapította, hogy a szocializált birtokok élén állók nem értenek a nagyüzemi gazdálkodáshoz. Addig is, amíg a tanácshatalom nem képez ki megfelelő szakembereket a nagyüzemek számára, egy 3 tagú munkástanácsot alakítanak a volt koronauradalom vezetésére. Így került a gödöllői uradalom élére a Tanácsköztársaság fennállásának utolsó heteiben Legendi István földmunkás, Kellner János gépész és Pesti István alkalmazott.

61 A szocializált uradalmak munkásai sok esetben még formálisan sem kerültek be a vezetésbe. Az apaji volt Coburg-uradalom földmunkásainak helyi csoportja a Pest vármegyei direktórium elnökségéhez címzett levelében is azt sérelmezi, hogy semmi beleszólásuk sincs a gazdaság vezetésébe. Tehetetlenül kell tudomásul venniük azt is, hogy a volt tulajdonos ma is a saját és családja részére használja öt darab parádés lovát és parádés kocsisát, amikor a gazdaság bizalmi emberei még hivatalosan sem vehetik igénybe a lovakat. „Két kulcsár is változatlanul a régi szolgálatot végzi az urak oldalán" - olvasható a panaszlevélben.

62 A szocializált üzemek irányítása és ellenőrzése sem Pest megyében, sem országosan nem volt megoldva. A Földművelésügyi Népbiztosság erre vonatkozó rendelete egyre késett; ugyanakkor a népbiztosság a vármegyei központban olyan szervezeti változtatást rendelt el, aminek következtében a megye funkciója kizárólag bizonyos adminisztratív teendőkre korlátozódott. Czeglédi, a műszaki osztály vezetője, felismerve a túlzott centralizációból eredő veszélyt, rámutatott arra, hogy „ha így történik meg ennek a szervnek a megalkotása, akkor elszakadna ez a szerv a vármegyétől". A megyei intéző bizottság felismeri az ellenőrzés fontosságát és magáévá teszi Czeglédi álláspontját. A szocializált üzemek vezetésének és ellenőrzésének nehéz problémáját Gyuriás József, a közgazdasági osztály új vezetője látja a legvilágosabban. Véleménye szerint a fő hiba az, hogy a volt birtokos és az intéző nem megbízható, ugyanakkor pedig a falusi proletárok és a kisgazdák nem értenek a nagyüzemi gazdálkodáshoz. A pillanatnyi helyzetben csak egy megoldás van: éber szemű pro122