Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 5. Mezőgazdasági politika Pest megyében a Tanácsköztársaság idején - A mezőgazdaság helyzete az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben

helyi megbízottaikon keresztül. Ennek ellenére a Pest megyei munkástanács mindent megtett, hogy a mezőgazdasági termelés a tanácskormány által értelmezett szocialista átépítés érdekeit szolgálja. A „Pestvármegyei Direktórium Hivatalos Lapja" április 24-i számában jelent meg a direktórium felhívása a megye földműveseihez. A megyei direktórium a proletárszolidaritás jegyében felhívja a földművesproletárokat, hogy egy darab föld se maradjon megműveletlenül. Úgy látszik, a felhívás nem hangzott el hiába, mert a Pest megyei munkástanács intéző bizottsági ülésén László Arnold, a közgazdasági ügyosztály vezetője a mezőgazdaság helyzetéről szólva kijelentette : „Az egész vármegye területén a munka a legnagyobb kedvvel folyik. A mezőgazdasági proletariátus - minden ellenvéleménnyel szemben - szilárdan áll a helyén . . ."

43 Abonyban pl. a helyi tanács gondoskodott arról, hogy minden talpalatnyi földet megműveljenek, ezért „elrendelte, hogy minden munkanélküli egyén, nemre való tekintet nélkül, 14 éves kortól 60-ig sürgős mezei munkálatokat teljesítsen, megfelelő napidíj mellett".

44 A mezőgazdasági munka jó megszervezése meghozta a maga gyümölcsét, erről tudósít néhány héttel később a „Vörös Újság": „Abony Pest megyei nagyközség említésre méltó példaszerűséggel járt ebben a munkában elő ... és átlagnál magasabb terméseredmény mutatkozik. Soha a földet még így ki nem használták Abonyban, mint most. Ebben nagy érdeme van a direktóriumnak."

45 A szocializálást - a megyei direktórium irányításával - a Földművelésügyi Népbiztosság által kiküldött gazdabiztosok végezték. A megyében 17 járásba és 3 városba küldtek ki gazdasági biztost, 13 körzetben pedig községi, illetve körzeti biztos működött. E gazdabiztosok zöme még a Búza Barna-féle földreform idején birtokrendező és termelői biztos volt. Május elején megalakult a megyei termelőszövetkezeti központ is, amelynek vezetésére Horváth Jenőt, a Pest megyei Gazdasági Egyesület volt ügyvezető igazgatóját nevezték ki. Horváth a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt - mint erről feljebb részletesebben szóltunk - a földbirtokosok védelmében indított reakciós szervezkedés egyik vezéralakja a megyében. A proletárdiktatúra kikiáltása után azonban tüstént felajánlotta szolgálatait, sikeresen megszervezte a tiszántúli részek evakuálásában rábízott feladatokat és ezért kapta meg ezt a megbízatást is.

46 A Földművelésügyi Népbiztosság által kinevezett apparátus mellett a megyei intéző bizottság is fenntartotta magának a jogot, hogy e terület munkáját is ellenőrizze és elvileg irányítsa. Az intéző bizottságon belül a közgazdasági osztály hatáskörébe tartoztak a közélelmezés ügyei és a szocializált birtokok (illetve a szocializálásra kerülő közép- és nagybirtokok) irányítása. Az osztály vezetője pedig egyúttal a megyei birtokrendező és termelést biztosító bizottság elnöke is volt. így széles körű áttekintéssel rendelkezett a mezőgazdaságot érintő minden ügyben és vitás kérdésekben állást tudott foglalni. 119