Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)
II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 5. Mezőgazdasági politika Pest megyében a Tanácsköztársaság idején - A mezőgazdaság helyzete az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben
A megyei központ és alárendelt szervei azonban nem voltak alkalmasak arra, hogy a mezőgazdaság szocializálását sikerre vigyék. Horváth a központ különböző tisztségeibe régi barátait helyezte, akiknek legtöbbje menekült földbirtokos volt. A gazdabiztosok munkáját meg a legjobban a kiskunhalasi módszer jellemezte. Itt a birtok tulajdonosait, illetve felelős vezetőit utasították, hogy a leltárt felvegyék, 47 majd ezt követően hírlapi úton felszólították őket, hogy a gazdabiztosnál jelentkezzenek, mert „a termelés érdekei központi szervezést tettek szükségessé". 48 Általában arra törekedtek, hogy a birtok vezetése a régi birtokosok vagy azok intézői kezében maradjon. A megyei közgazdasági osztály vezetője a megyei intéző bizottság június 9-i ülésén panaszolta: „Ezek a földbirtokot magukénak tekintik, és olyan hatalmat vindikálnak maguknak, ami őket nem illeti meg." 49 A felügyelőségek igyekeztek magukat kivonni a megyei tanács hatásköre alól és ehhez a népbiztosságon maradt reakciós elemekhez fűződő kapcsolataikat használták fel. A megyei tanács és intéző bizottság - átlátva a helyzetet - a járások és a legnagyobb gazdaságok mellé politikai biztosokat küldött ki. A biztosok legfőbb feladatköre először a „személyi tisztogató munka" volt. Több esetben leváltották a basáskodó és szabotáló gazdasági vezetőket, mert úgy vélték, hogy ha őket tisztségükben meghagyják, „a cselédségben benne marad az a tudat, hogy tulajdonképpen csak a cím változott, máskülönben a régi gazda maradt". 50 A leváltás nem ment könnyen, mert számos esetben a helyi tanács a leváltásra ítélt birtokos segítségére sietett. 51 Előfordult olyan eset is, amikor a politikai biztosnak kellett megvédenie a szakembereket a helyiek túlzásaitól. A pusztavacsi 17000 holdas birtokon például valamennyi intézőt elzavarták, köztük olyat is, aki már korábban ismert volt szociális gondolkodásmódjáról. Itt az intéző bizottsági küldöttnek kellett a dolgozókkal megértetnie, hogy ekkora birtok vezetésével önmaguk szakember segítsége nélkül - nem tudnak boldogulni. 52 A Földművelésügyi Népbiztosság a szocializálásokkal kapcsolatban utasítást adott ki a községi birtokrendező és a termelést biztosító bizottságoknak a gazdaságok leltározására. Ez a munka rendkívüli haszonnal járt, mert a felmérés során az illetékes szervek tüzetesen megismerkedhettek a szocializált birtokok minden problémájával. Sor került a kastélyokban található értékes ingóságok részletes leltárainak felvételére is. (Az erre vonatkozó rendelet megjelent a „Pestvármegyei Direktórium Hivatalos Lapja" június 5-i számában.) Ennek során készül el többek között - Nagykovácsiban a Tisza István-féle kastély ingóságainak részletes leltára, melynek becsértéke kb. 600 000,- korona volt. Nem tartozott a ritka esetek közé Pest megyei, sőt országos viszonylatban, ami Szobon történt. Az ottani Luczenbacher-birtok gazdasági vezetője az összes értéktárgyakat 93 000,- koronára becsülte. Az újraleltározás alkalmával azonban közel negyedmillió korona értékre és eredeti Rafael-festményre stb. bukkantak. 53 m
