Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

8. Blaskovits János és Lábadi Lajos: A M. K. P. Pest megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás közepétől az 1945-ös országgyűlési választásokig

elvtársak szervezése mellett a község lakói mintegy 20 000 óra társadalmi munkát végeztek a vasút helyreállításán, megszervezték a községben az aratási versenyt, kijavították a cséplőgépeket.

40 Rákoskeresztúron felépítették a vasútállomást, újra kövezték a vasúthoz vezető utat, kijavítottak négy cséplőgépet stb.

41 Szentendrén a pártszervezetek tevékenysége nyomán indult meg a munka a papírgyárban, a kaszagyárban és a szerszámgépgyárban. Szervezték a HÉV helyreállításáért folyó munkát és a HÉV alkalmazottak élelmiszerellátását. A szentendrei járás pártszervezeteinek munkája nyomán kezdte el a termelést az újlaki téglagyár, a pártszervezet politikai munkájának eredménye volt, hogy a Roesemann Vas- és Hordógyár dolgozói vállalták 20 vasúti kocsi kijavítását. Pomázon június 14-ére megindult a Magyar Szövőgyárban, Budakalászon pedig a Magyar Posztó, és a Klinger Gyárban a munka. Ezen utóbbi üzemek dolgoztak a Vörös Hadsereg számára is.*

2 A pártszervezetek igyekeztek bevonni az újjáépítés munkájába a többi demokratikus párt szervezeteit és valamennyi tömegszervezetet. Az 1945. június 9-én Gödöllőn megtartott járási összvezetó'ségi ülésen a pártszervezetek vezetői kifejtették, hogy ,,a helyi pártszervezeteknek oda kell hatni, hogy a munkába bevonják a többi pártokat is, mert ha csak a kommunista párt dolgozik egyedül, elszigetelődik, és könnyen ellentétekre vezet a többi pártokkal szemben." A tanácskozás eredményeként megszületett határozat kimondta: „A helyi pártvezetőségek dolgozzanak ki programot az újjáépítés szellemében. Be kell vonni ezen munkába nemcsak a párttagokat, hanem lehetőleg a pártonkívülieket is. Rámutatott az értekezlet arra is, hogy ez a munka nem szakadhat el a reakció elleni harctól. E határozatok eredményes végrehajtásáról jelentette azután a rákosligeti szervezet június 23-án, hogy a szociáldemokrata párttal és a szakszervezettel közösen munkaprogramot dolgoztak ki a vasút helyreállítására, amelyet eredményesen hajtottak végre.

43 Nem a pártszervezeteken, hanem a többi párton múlott, hogy — a fentebb említett objektív okok és körülmények miatt 1945 nyarától a pártok közötti viszony kiéleződött. A kommunista pártszervezetek a Nemzeti Bizottságokban, a tömegszervezetekben, pártközi értekezleteken a kapcsolatok erősítésére és fenntartására törekedtek. A gyömrői járási-pártvezetőség jelentése leírja, hogy az együttműködés javítása érdekében egy sor helyen (Ecser, Mende, Tápiósáp, stb.) pártközi értekezletet kezdeményeztek, amelyek átmeneti javulást eredményeztek.

44 A kommunisták az újjáépítés feladatainak megoldásával egyidőben a párt tömegbefolyásának kiszélesítésére, szervezeti megerősítésére törekedtek. Mindezt olyan körülmények között vállalták a kommunisták, amikor maguk is növekvő megélhetési gondokkal, a szervezési munkában szinte leküzdhetetlen akadályként jelentkező közlekedési nehézségekkel küszködtek. A pártszervezetek munkája e nehézségek ellenére is sikeres volt. 1945 májusának végére a pártszervezetek kiépítése a megye területén lényegében befejeződött. Pest megye területén 1945 tavaszán 14 járási pártvezetőség működött, amelyek ezidőben három szervező központhoz tartoztak: a balassagyarmatihoz a szobi, a budapestihez a váci, az aszódi, a gödöllői, a gyömrői, a monori, a ráckevei, a budakörnyéki, a szentendrei és a központi járás, a kecskemétihez az abonyi, a dabasi járás, a ceglédi és a nagykőrösi szervezetek. A járási pártvezetőségek ez időből származó jelentései arról tanúskodnak, hogy 1945 májusára szinte minden községben működtek már helyi szervezetek. Elkezdődött az üzemi és lakókörzeti pártszervezetek szervezése is. A gyöm390