Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

8. Blaskovits János és Lábadi Lajos: A M. K. P. Pest megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás közepétől az 1945-ös országgyűlési választásokig

rői járás május 4-i összefoglaló jelentése szerint például a járás mind a 8 községében működött pártszervezet, összesen 901 párttaggal.

45 A május 28-i jelentés szerint a járásban már 1050 párttag volt, a járás lakosságának 3,75 %-a. A tagság szociális összetétele a következőképpen alakult: 531 munkás, (50%), 344 földmunkás (32,5%) értelmiségi 35, (3,5%) önálló kisiparos 50 (5%), kiskereskedő 13 (1,3%). A párttagság kor szerinti megoszlása: 18—24 év között 16,5%, 24—30 év között 25%, 30—40 év között 30%, 40—50 év között 22%, 50 éven felül 7%.

46 A ráckevei járás 1945. május 31-i összefoglaló jelentése szerint a járás 17 községéből 16-ban volt pártszervezet. A párttagok száma 1390 fő volt, a járás lakosságának 2,7%-a. A tagság összetétele: ipari munkás 543 (39%), földmunkás 748 (54%), értelmiségi 36 (3%), önálló iparos 57 (4,5%), kiskereskedő 14 (1,8%). A kor szerinti megoszlás: 18—24 év között 12%, 24—30 óv között 20,5%, 30—40 év között 29 %, 40—50 év között 28%, 50 éven felül 10 %.

47 Az abonyi járásban május közepén mind a 7 községben, a dabasi járásban 5 községben működött pártszervezet.

48 Járásonként — egy-két község kivételével — tehát csaknem mindenütt voltak és működtek helyi pártszervezetek. A pártszervezetek igyekeztek gondoskodni a tagság neveléséről, új káderek képzéséről. A rendszeres heti pártnapokon az időszerű politikai események mellett jelentős helyet kaptak a fejlődés távlatait boncolgató politikai és elméleti problémák is. 1945 tavaszára megszerveződtek a járásokban az első egy-két hetes pártiskolák, megindultak a rendszeres szemináriumok. A párttagság nevelésének fontosságát hangoztatták például a kommunisták a csömöri pártszervezet taggyűlésén: ,,Az az elvtárs, akinek a tagsági könyv a kezében van, még nem mind kommunista. Ahhoz, hogy valaki kommunista legyen, szüksége van minden embernek politikai iskolára. Fontos mellette az, hogy feltétlenül becsületes ember legyen és fegyelmezetten, a párt utasításait tartsa be és a párt szabályainak vesse alá magát."

49 1945 tavaszára a pártszervezetek jelentős része megértette, hogy az új párttagok felvételénél nem lehet és nem szabad az illegalitás időszakának követelményeit, mint mércét alkalmazni, hogy nem szabad elzárni az utat a, párthoz becsületes szándékkal közeledő, de politikailag még nem elég képzett munkások, parasztok, értelmiségiek előtt, mert ez a párt elszigeteléséhez vezetne. A helyes szervezési elvek eredményeként fokozatosan növekedett a pártszervezetek taglétszáma. A gyömrői járásban például 1945 május végén 1050, június közepén (június 11-én), 1152, júliusban 1197 párttag volt. A gödöllői járás taglétszáma július végére elérte az 1800-at. A szentendrei járás pártszervezeteinek taglétszáma csaknem elérte az 1000 főt.

50 A ráckevei járás taglétszáma 1050-ről 1835-re emelkedett.

51 Az abonyi járásban május közepén 7 községi szervezet volt 1300, június 15-én 1404 taggal.

52 A váci járás titkár június 30-i jelentése arról ad számot, hogy június 15-e óta 3 új községben alakult pártszervezet, a taglétszám ez idő alatt 234-gyel növekedett, és elérte az 1467-et.

53 A párt taglétszámának növekedésével megkezdődött az üzemi és területi alapszervezetek kiépítése. Gödöllőn például már 3 alapszervezet működött. Vácon is megkezdték területi alapszervezetek kiépítését. A dunakeszi községi szervezet ekkor határozta el az üzemi pártszervezet kiépítését. A ceglédi aktívaülésen augusztusban már arról számoltak be, hogy a városban 11 alapszervezet működik, és további 3, (az I. kerületi, a VII. és IX. kerületi) akkor 391