Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

8. Blaskovits János és Lábadi Lajos: A M. K. P. Pest megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás közepétől az 1945-ös országgyűlési választásokig

megszervezésére kértek fel. Sződligeten a szociáldemokrata pártszervezetek létrehozásában vettek részt kommunista munkások. A pártszervező munka csakhamar komoly eredményeket hozott. Bebizonyosodott, hogy az ellenforradalmi Horthy-rendszer terrorja, a tudatos népbutítás, a fasiszta propaganda együttes erőfeszítése sem tudta kiölni a magyar nép legjobbjaiból a boldogabb jövő reményét, a kommunisták politikai, eszmei befolyását. Rendkívül értékes adatokat találtunk ebből a szempontból a jelenlegi Pest megye (akkoriban Szolnok megyéhez tartozott) egyik jelentős mezővárosának, Abonynak pártszervezetéről. Ácsai Imre, a pártszervezet titkára jelentette 1945. márc. 2-án, hogy a pártszervezetnek 452 tagja van. Ebből 400 férfi, 52 rő, 17 munkás, 375 földmunkás és szegényparaszt 8 értelmiségi, 52 háztartásbeli dolgozó volt a pártszervezetben. Irigylésreméltó a pártszervezet életkor szerinti összetétele. A tagság 24%-a 25 éven aluli volt. 25—35 év között volta párttagság 35%-a, 35—45 év között 20%-a, 45 évesnél idősebb ugyancsak 20%-a.

10 Hasonló szociális összetételt találhatunk a községek, mezővárosok legtöbbjében. Egy sor helyen azonban jelentős számú kisiparos is tagja volt a pártszervezetnek, és a pártvezetőségben is nagy szerepet játszottak.

11 Ami a korszerinti összetételt és a nők viszonylag alacsony arányszámát illeti az mindenütt többé-kevésbé egyforma volt. Mint már az előbbiekből is kiderült, az MKP szervezetek megalakulásuk után azonnal a helyi hatalmi, igazgatási szervek létrehozásába fogtak, A legtöbb helyen nemzeti bizottságot, képviselőtestületet hoztak létre, amelyekben a falu vagy város minden rétege képviselve volt, a legtöbb helyen azonban egyenlőre még nem paritásos alapon. Az MKP szervezetei, a felszabadulás után játszott különleges szerepük alapján, a legtöbb helyen túlsúlyban voltak a helyi népi,és hatalmi, igazgatási szervekben. Vonatkozik ez elsősorban a rendőrségre, ahol a parancsnok, a legénység nagy része MKP-tag volt, s csak elvétve volt köztük más pártbeli, kevés pártonkívüli és néhány megmaradtrégi rendőr. Ez a helyzet február, március után megváltozott, de a rendőrségen a kommunista vezetés és a kommunisták túlsúlya a legénységi állomány nál megmaradt. A nemzeti bizottságokban több helyen kommunista többség volt. Rákosligeten 10 tagból 7, Albertirsán 7 tagból 4 volt az MKP tagja. Gyomron a nb. 11 tagjából 5 kommunista, 4 szociáldemokrata, 2 a falu polgári elemeit képviselő párton kívüli volt. Szentmártonkátán, Tápiószelén, Örkényben paritás volt a nemzeti bizottság összetételében, de a képviselőtestületben már más volt a helyzet. Tápiószelén a képviselőtestület 40 tagjából 26, Szentmártonkátán 30 tagból 14, Örkényben 20 tagból 9 volt az MKP tagja.

12 Ezen a területen is fokozatos eltolódás ment végbe idővel a többi koalíciós párt javára, de a legtöbb helyen később is fennmaradt az MKP alapszerveinek kezdeményező, vezető szerepe. Több helyen is előfordult, hogy nem értvén a pártnak az antifasiszta, demokratikus forradalom következetes végrehajtására, a nemzeti egységfront kialakítására irányuló politikáját és abból az elképzelésből kiindulva, hogy Magyarországon proletárdiktatúra van napirenden, — nem koalíciós, hanem tisztán kommunista jellegű szervezeteket hoztak létre. Maglódon

13 pl.,,Munkásés Paraszttanácsot" választottak 1945. január 6-án. Monoron

14 ,,Bolseviki Direktóriumot" hoztak létre a pártszervezet 1944. nov. 28-i alakuló gyűlésén, kizárólag párttagokból. Monor kommunistái mindjárt fel is vázolták elképzeléseiket a társadalmi rendszer átalakítására. Az MKP KB-nak írott levelükben 381