Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

7. Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében

21. kép. Prónay Pál azonossági igazolványa gyilkosoknak, Francia Kiss Mihálynak és társainak a hajuk szála sem görbült meg. Négy gyilkos kulákot előbb letartóztattak, mejd szabadlábra helyeztek, Francia Kisst Prónay rejtegette, majd végül Horthy amnesztia-rendelete alapján az eljárást valamennyi Kecskemét-környéki gyilkos ellen beszüntették. Mint ismeretes Francia Kiss Mihály a felszabadulás után álnéven bujkált és méltó büntetését csak 1956 után nyerte el. A Héjjas-banda gaztetteire, az egyes községekben elkövetett gyilkosságaira és rablásaira mindmáig nem derült fény. A helyi közigazgatás vezetői főleg hatalmi okokból igyekeztek szabadulni a Héjjas-különítménytől. Erre mutat a dunavecsei főszolgabíró jelentése is Pest megye alispánjához 1920. november 8-án, amelyben a különítmény tagjainak az eltávolítását követeli a járás területéről. A jelentés arról számol be, hogy a különítmény tagjai Dunavecsén egy embert megöltek és 7 lovat elhajtottak.

34 Hasonló panaszokkal fordult az alispánhoz a kiskőrösi járás főszolgabírója.

35 Az alispán a jelentéseket továbbította a kormánybiztoshoz. De akadt olyan közigazgatás is, mint Cegléd város közgyűlése, amely bizalmat szavazott Héjj

as Ivánnak, mert ,,a haza szolgálatában megbecsülhetetlen érdemeket szerzett."

35

/

8, A vármegye ellenforradalmár alispánjának külön gondját képezte a kommunista tanítók elleni megtorlás. A 40 482/1919. sz. rendeletében olvashatjuk: ,,A Közigazgatási Bizottság fegyelmi határozataiból megdöbbenve értesültem arról, hogy a tanítótestület számos tagja a kommunista rendszerben vezető szerepet vitt, annak exponense volt, a jogrend megdöntésében 343