Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

7. Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében

tettel, szóval, írásban közreműködött, és a mérges tanokat a gondjaikra bízott gyermekekbe is nagy buzgalommal oltotta be"

36 A fenti indoklással indult meg Pest megyében a kommunista, vagy kommunistagyanús pedagógusok üldözése. A fehérterror áldozatainak sorát Csikós József volt segédtanfelügyelő és Szűcs József kiskunhalasi állami elemi iskolai tanító nyitották meg. Csikós Józsefről dr. Petri Mór vármegyei tanfelügyelő 1919. október 8-án kelt jelentésében a következőket olvashatjuk: „Mielőtt ellene mint tisztviselő ellen a hivatalos vizsgálat megindult volna, Vácott kivégezték."

37 — Szűcs József kiskunhalasi tanítót, két gyermek apját a szegedi különítmény tisztjei gyilkolták meg. Szabó Elemér tanfelügyelő október 9-i jelentésében emlékezik meg róla: „Ez ideig 25 elemi iskolai tanító és tanítónő ellen indult meg az eljárás, míg Szűcs József kiskunhalasi állami elemi iskolai tanítót a fehérgárda lőtte agyon." Százakra megy azoknak a Pest megyei pedagógusoknak a száma, akiket bebörtönöztek, internáltak, vagy fegyelmi büntetéssel sújtottak. Még a fegyelmi eljárások is a legvadabb hajsza és személyi bosszú légkörében zajlottak le. E kíméletlen és embertelen „fegyelmi vizsgálatokon" még azok is felháborodtak, akik távol álltak a szocializmustól, de áthatotta őket a polgári humanizmus. Ezek közé tartozott dr. Lőrinczy György tanfelügyelő is, aki a Pest megyében folyó fegyelmi vizsgálatokról ezt írja 1919. szeptember 10-i jelentésében: „Itt rá kell mutatnom arra, hogy a tanítók magatartásának elbírálásánál bő alkalom nyílik a személyes motívumokból eredő bosszúállásra. Egyes hatóságok a tanítót azonnal való távozásra szólítják fel, sőt Váchartyánban a román parancsnokság támogatását is igénybe vették, hogy a hétgyermekes Arany Géza tanítót, aki különben vizsgálati fogoly, kitelepítsék a lakásából."

38 Lőrinczy tanfelügyelő 1919. október 9-i jelentésében elkeseredett hangon fordul a Közigazgatási Bizottsághoz: „A feljelentésekből, a tanítókkal szemben tanúsított magatartásból és hangulatból szerzett tapasztalataim alapján kénytelen vagyok megállapítani, hogy igen sok helyen . . .valóságos iparszerűen űzik a tanítók meghurcolását. . . Ez a hajsza már annyira elfajult, hogy ellene nagyobb erővel kell síkra szállnunk, mint maga a kommunizmus ellen."

39 Lőrinczy Györgynek, a polgári humanizmus nemes képviselőjének nyílt szembehelyezkedése a fehérterror szellemével tiszteletreméltó bátor tett, de bírálata beleveszett az ellenforradalom mocsarába. Még hosszú évekig üldözték Pest megyében a Tanácsköztársaság alatt a magyar nép és az emberi haladás oldalára állt pedagógusokat. A Tanácsköztársaság funkcionáriusaira és a néphatalom híveire nehezedő terror kiterjedt mindazokra, akik fegyvert fogtak a haza védelmében a magyar Vörös Hadsereg soraiban. A volt vörös katonákat egyaránt üldözték az ellenforradalom karhatalmi és különítményes alakulatai, valamint a román megszállók. A román csapatok országszerte fogolytáborokat is felállítottak. Pest megye területén Csepelen, Tápiósülyön, Cegléden, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Üjszászon, Abonyban voltak ilyen fogolytáborok, amelyekben elfogott vörös katonákat, kommunistákat, továbbá a románok ellen fellépő személyeket tartottak fogva. Összesen 12 ilyen fogolytábor volt. Ebből 7 Pest megyében. A fogolytáborokban sínylődök létszámáról történeti irodalmunk nem ad tájékoztatást. „Nincs rá adatunk, hogy mennyi fogoly volt a 12 táborban" — írja Nemes Dezső az ellenforradalom történetéről szóló művében.

40 Csák 344