Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)
1. Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban
265 Takács, i. m. 281. 1. 266 Az idevágó levelek sorban (PmL): Fót, 1711 jan. 22. Litterae missiles 1711. —r- Galgamácra, 1711 febr. 3. Inst. pol. 1711.—1.—Dán, 1711 febr. 26. Litterae missiles, 1711. — Boldog, 1711 febr. 26. és ápr. 19. Inst. inut. 1711.—2. — Inst. pol. 1711—3. — Galgahévíz, 1711 ápr. 19. Inst. pol. 1711—2. — Vácszentlászló, 1711 ápr. 21. Inst. pol. 1711—4. — Pécel, 1711 máj. 29. Inst, inut, 1711—6. — Szentlőrinckáta, 1711 máj. 30. Inst, pol. 1711—5. — Mogyoród, 1711 máj. 31. Inst. inut. 1711—15. — Tápiósüly, 1711 máj. 31. Litterae missiles, 1711. —Isaszeg, 1711 máj. 31. Inst. pol. 1711—6. — Túra, 1711 máj. 31. Inst. pol. 1711—7. •— Vácszentlászló, 1711 okt. 8. Inst. inut, 1711—28. — Zsámbok, 1711 nov. 24. Inst. inut. 1711—22. — Mogyoród, 1711 nov. 25. Inst. inut. 1711—24. — Mogyoród, 1711 dec. 8. Inst. inut. 1711—27. — Gyomrod, 1711 dec. 9. Inst. inut. 1711—31. 267 Az adatok forrásai: A kecskeméti járás összesítése, 1716/17. PmL. Ö. 59a. — A váci járás összesítése, 1714/15. PmL. Ö. 55. — A solti járás összesítése, 1716. PmL. Ö. 59b. •— (A pilisi járásról nem maradt ez időből összesítés). — A búzavetés adatai viszont megint magasabbnak látszanak mint 1703-ban, és inkább az 1699-i színvonalhoz állnak közel, talán azért, mert sereg létszámával együtt a fogyasztás is ismét megnőtt. 268 Az 1715. évi országos összeírás Pest megyei adatait községekre bontva közölte már Acsády Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Pp. 1896. Magyar Statisztikai Közlemények. TJj folyam, XII. 94—95. 1. A nála található adatok azonban több helységnél nem teljesen azonosak az e tanulmányban közölt, és az Összeírás Pest megyei példányából vett adatokkal. Nyilvánvaló elírás, hogy Piliscsabán 17 helyett 47 családot említ. Rákoscsaba viszont teljesen kimaradt Acsády összeállításából. Az eltérések következtében ad a mi Összesítésünk némileg más (magasabb) számot, mint Acsádyé (5230). 269 p es t megye 1711 elején jelentést kért a helységektől a pestis áldozatainak számát illetően, válasz azonban alig néhány maradt ránk. Boldog elöljárói febr. 26-án azt felelték, hogy az előző (1710) évben *,az mirigyes halál" 20 gazdát (telkes jobbágyot), összesen 118 személyt ölt meg közülük (ez itt kb. 40%). PmL. Inst. inut. 1711—2. Dány község viszont ugyanakkor azt közölte, hogy a pestis nálunk mindeddig „nem uralkodott". PmL. Litterae missiles, 1711. Vácott abban az évben, amikor a rácok is felégették (1709) állítólag cOOO lakos közül 395 halt meg pestisben. Karcsú Antal: Vácz város története. I. Vác 1880, 71. 1. 270 Csobánka rác lakosai egy 1710-ből származó följegyzés szerint részben a harcok idején elpusztultak (durante hoc rebellionis tempore et tumultu occisi), részben máshová költöztek, a megművelhető föld hiánya miatt is. OL, UC. 85/16. 271 PmL. Ö. 272 1702-ben már megvolt, de az 1728-i összeírás szerint ,,ab annis circiter 18", vagyis 1710—1711. körül települt x'ijra, közben tehát elpusztult. 273 1715. adatai szerint itt ,,új jövevények" élnek 3—4 év óta. Tehát nem is azok, akik az 1696—1703 között fennállt községben laktak. 274 Taksony lakosai 1715-ben 5 óv óta ott élő svábok, tehát itt is eltűnt az 1696—1703 közti falu. 275 Ezzel főleg Dávid, i. m. (TSF) foglalkozott behatóan. Igen valószínű, hogy a megye széles, pusztás határain sokan el tudták kerülni az összeírást. Talán a nemesség ellenkezése is fokozottabban elősegítette ezt éppen ezekben az években. De belejátszhatott a dologba az adózó képesség csökkenése is. Mindenesetre feltűnő, hogy a 4 közül 3 járásban (éppen a volt kuruc-megyében) a zsellér családfők száma jóval nagyobb mértékben csökkent, mint a jobbágy gazdáké, holott a háborús elszegényedést tekintve éppen fordított jelenségre számítanánk. A szegény parasztság elég nagy rétegei maradtak ki tehát, annak ellenére, hogy még mindig nagyobb mértékben vették figyelembe őket, mint 1720-ban. 276 Annak elég bonyolult kikövetkeztetésére, hogy mekkora volt ezekután Pest megye népessége 1703., illetve 1715. körül abszolút számokban, ezúttal nem vállalkozhatunk. Egyrészt a családfők számát ki kellene egészítenünk az iparos, kereskedő, zsidó, értelmiségi, esetleges birtokos nemesi stb. családokéval, másrészt 1—2 lélekszám-össze88
