Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

1. Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban

írásból következtetni a kihagyott szegényparaszti rétegek (pásztorok, jobbágy-cselédek, uradalmi cselédek stb.) arányszámára az össznépességben. De figyelembe kellene vennünk a megyén belül mutatkozó nagy, helyi eltéréseket is. Mások az alföldi, állattartó helységek, a szűkösebb, pilisi irtványfalvak, és a solti járás víz melletti községei, amelyekben sok vízi foglalkozású (halász stb.) élt. Acsády 1720 körül 88,2 ezerre beesülte Pest megye népességét, 2,5 millióra az egész országét. Az utóbbi szám kétségkívül túl alacsonynak bizonyult. Szabó István szerint 3,5, újabban Dávid (Lm. TSF) szerint már 4 millióról kellene beszélnünk. Tekintve azonban az ország két felének demográfiailag is messzemenően mutatkozó szintkülönbségét, a volt hódoltsági terület elmaradtságát, néptelen pusztáit, a felemelt számból adódó többletet nyilván nem egyöntetűen kell az ország különböző megyéi között felosztanunk. Benyomásunk szerint Acsády 1720-i Pest megyei népességszáma inkább magasnak látszik, mint alacsonynak; egy évtizeddel előbb, 1711 körül pedig mindenképpen túl magasnak. 277 Pest megye kuruc katonáinak ezen összeírása a Rákóczi-szabadságharc levéltárában (OL, Rszlt. I. 2. d. Ne 368) található. A szabadságharc történetének kitűnő kutatója, R. Várkonyi Ágnes hívta fel rá figyelmemet, amiért ezúton is szeretnék neki köszönetet mondani. Az összeírás keletkezésével és keltezésével kapcsolatos kérdésekre előzőleg a szövegben tértünk ki. A falvak és járások sorrendjét az előző táblázatokban is használt betű-, illetve számrend szerint átalakítottuk. A fennmaradt példány jnai sorrendjót amúgy sem követhettük volna, mert alighanem még közel egykorú időkben tévesen fűzték össze lapjait. 89