Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

10. Lakatos Ernő: Pest megye történetének forrásai (Útmutató a helytörténeti kutatók számára)

Kolozsvári 8.—Óvári Pál: Corpus Statutorum Hungáriáé municipalium (Bp. 1885—1897) 8 kötetben. A megye középkori és törökkori történetére vonatkozó legújabb és leg­alaposabb munka Makkai László: Pest megye története. Megjelent a Pest megye műemlékei című két kötetes munka bevezetéseként. A megye törökkori tör­ténetére vonatkozó források jegyzékét közli dr. Szarka Gyula: A Váci egyház­megye történeti földrajza a törökhódítás korában. (Vác, 1940). Pontatlansága ellenére is nélkülözhetetlen forrás Velics— Kammerer: Magyarországi török kincstári defterek (Budapest, 1886—1890) című két kötetes munka. A megye­beli községek török alatti helyzetét tárgyalja Purjesz István: A török hódolt­ság Pest megyében a X VII. század második felében. Pest megye 1668. évi vizs­gálati jegyzőkönyve a török ellen. Megjelent a Levéltári Közlemények 1958. évfolyamában és különnyomatban is. Mészáros István: Történeti statisztikai források a török hódoltság korából. Statisztikai Szemle 1960. évfolyama 501— 515 1. A késői feudalizmus korának Pest megyei helytörténeti irodalma 1686—1848. Kovacsics József szerkesztésében jelent meg A Történeti Statisztika for­rásai (Budapest, 1957). A munka módszeres alapvető tanulmányokat közöl az összeírási anyag felhasználására vonatkozóan. A mű bibliográfiai részt is tartalmaz. Petróci Sándor: Vác városa és a váci püspöki birtokok népességi és nemzeti­ségi viszonyai az 1731—1869 évek között. (Történeti Statisztikai Közlemények 1957. évfolyama 99—116 1.). Módszertani szempontból ajánlatos a Történeti Statisztikai Évkönyv (1961—­1962 Budapest) felhasználása mind az egyes községek, mind a megyék népe­sedéstörténeti viszonyainak az ábrázolására. Spira György: A Pest megyei parasztság 1848 előtti rétegeződéséhez. (Száza­dok 1958, 625—643 lapig.) Az 1770. és 1828. összeírás alapján 178 Pest megyei község úrbéres népességének a telki állomány szerinti megoszlását vizsgálja. Wellmann Imre: A gödöllői Grassálkovich uradalom története (Bp., 1932) 1932) c. műve a legnagyobb Pest megyei főúri birtok-komplexum kialakulását és szétesését ábrázolja. Fodor Ferenc: A magyarországi kéziratos vízrajzi térképek katalógusa 1867-ig I—III. füzet (Budapest, 1954, 1955, 1956). A szerző kb. 2000 db térképről folyók szerint csoportosítva közli katalógusát. Csocsán Jenő: Három Pest megyei falu népesedése a XVIII. század II. felében. (Sződ —, Vácrátót —, Csornád.) Történeti Statisztikai Közlemények 1959. III. évfolyama 58—107. 1. Vastag Gábor: A Szokolyahutai vasgyártás története (Budapest, 1960) külön­lenyomat a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok osztályá­nak közleményeiből (Budapest, 1960. 145—176 1.). 441

Next

/
Thumbnails
Contents