Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

10. Lakatos Ernő: Pest megye történetének forrásai (Útmutató a helytörténeti kutatók számára)

Polgárikori helytörténeti irodalom 1848—1944 E korra vonatkozóan összefoglaló megyei történeti munka nem jelent meg. A Borovszky-fóle történeti monográfia igen vázlatosan az 1906. évi nemzeti ellenállásig viszi el a megye történetét. Egyes részlettanulmányok megjelentek, amelyek felhasználhatók e korszak történetének a megírásához. Az okmánypublikációk között a legjelentősebb és legalaposabb Nemes Dezső és Karsai Elek: Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919—1945, amelynek eddig az alábbi kötetei jelentek meg. I. kötet: Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon 1919—1921 (Budapest, 1953), II. kötet: A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon 1921— 1924 (Budapest, 1956), III. kötet: Az ellenforradalmi rendszer gazdasági helyzete és politikája Magyarországon 1924—1926 (Budapest, 1959). Témájára vonatkozóan alapvető munka a Munkásmozgalmi Intézet kiadásában megjelent: A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai c. forráskiadvány (I. kötet: 1848—1890, Budapest, 1951; II. kötet: 1890—1900, Budapest, 1954; III. kötet: 1900—1907, Budapest, 1955; IV. kötet: Előreláthatólag 1966-ban fog megjelenni; V. kötet: 1917. nov.—1919. márc, Budapest, 1956). Az első kötettől eltekintve mind jó helynévmutatóval is rendelkezik. A Párttörténeti Intézet kiadásában jelent meg: Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből 1919—1929 (Budapest, 1964) és ugyanezen a címen 1935—1945 (Budapest, 1964). A dolgozó rétegek életét és küzdelmeit mutatják be az alábbi kiadványok: Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849—1867 (Budapest, 1959); Kővágó László—Pintér István: Munkássors-munkásgond 1919—1944 (Budapest, 1962); Kiss Dezső: Parasztsors-parasztgond 1919—1944 (Budapest, 1960). A szerzők több száz munkás- és parasztkérvényt közölnek, igen sok Pest megyei kelység neve fordul elő a fenti művekben (Abony, Cegléd, Csemő, Nagykőrös, Dunapataj, Dunavecse, Gödöllő, Kartal, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Solt, Tahitótfalu, Tárnok, Tápiógyörgye, Törtei, Vác). Az újabb feldolgozások között megemlíthető: Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány 1848—1849. (Levéltári Közlemények 1958. 103—128 1.) igen sok Pest megyei adattal, ugyanettől a szerzőtől: Budapestkörnyék 1848-ban. (Megjelent Tanulmányok Budapest múltjából (Budapest, 1957), Barta István: Kossuth alföldi toborzókörútja 1848 őszén. (Századok 1952. 194—166. 1.) S. Sándor Pál szerkesztésében jelent meg Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszakában 1849—1867-ig (Budapest, 1951), továbbá Sándor Pál: A XIX. század-végi agrárválság Magyarországon (Budapest, 1958) és Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom (Századok 1956. 617—656 L). A tanulmányban főleg Kecskemét és Nagykőrös van érintve. Vörös Pestmegye (Budapest, 1959.). A szerkesztő munkaközösség vezetője dr. Vígh Károly. A munka az októberi polgári demokratikus forradalom ismertetésével kezdődik és részletesen foglalkozik a tanácsrendszer Pest megyei helyzetével, a szocialista mezőgazdaság és oktatásügy megszervezésével. Alapvető Sarlós Márton szerkesztésében megjelent: A Tnagyar Tanácsköztársaság állama és joga c. tanulmány-gyűjtemény (Budapest, 1919), amely a Tanácsköztársaság igazgatási és jogi kérdéseivel foglalkozik, főleg a helyitanácsok szerepével, a kulturális igazgatás és a törvénykezési szervezet kérdésével. Berend Iván—Bánki György: A budapestkörnyéki ipari övezet kialakulásának 442