Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

9. Kóti János: A földért folytatott harc Pest megyében 1945–1946

Igyekeztek kihasználni a telekkönyvezés körüli huzavonát is. Mivel a telekkönyvezés még sok helyen nem ért véget, a reakció igyekezett ezt bizonytalanságkeltésre kihasználni. Pl. Tápiószecsőn 350 holdat ítéltek vissza a volt tulajdonosnak, aki időben angol állampolgár lett. Ugyanitt a „kisgazdapárt egyenként behívatja a földosztással elégedetlenkedőket és rábeszéli, hogy harcoljanak a föld újraosztásáért és ígéretet tesz, hogy mögéjük áll". Hasonló eset történt Kókán is.

43 A volt földbirtokosok érdekeinek védelmezői a parlamentben 1946 május elején a földreform befejezéséről szóló törvényjavaslat vitáján követelték, hogy a folyamatban levő földvisszaperlési ügyeket vonják ki a törvény hatálya alól. A parasztbirtokosoknak „minden körülmények között vissza kell adni a birtokot", „. . . ha azt a törvény ellenére vették igénybe".

44 Ezzel akarták a földreform befejezését megakadályozni, hiszen akitől a földjét elvették, az mindig talált volna okot annak állítására, hogy földjét a törvény ellenére vették igénybe. Támadta a reakció a szegényparasztság szervezetét, a FÉKOSZ-tis. A nagygazdákat arra buzdították, hogy aFÉKOSZ irányítása alatt álló Mezőgazdasági Munkaközvetítő hivatalokat kerüljék ki és az érdekvédelmüket bízzák az irányításuk alatt álló Parasztszövetségre. „A munkaadók nagy része tudomásul sem veszi, hogy neki például hogyan, honnan kell igényelni munkást. Erre akkor sem kapható, ha tudja az eljárást." Legtöbb helyen elmellőzik a bejelentéseket is.

45 1946 nyarán a Kisgazdapárt programjában leszögezte, hogy a polgári fejlődés útjára kívánja vinni az országot.

46 A polgári demokrácia alapján álló konszolidáció az adott körülmények között csak egyféleképpen lett volna megvalósítható, ha felrúgják a koalíciót, ha megbontják a munkás-paraszt szövetséget, ha a kommunista pártot a hatalomból kiszorítják és az állam vezetését kirázólagosan a burzsoázia veszi kezébe. Számítva a nemzetközi helyzetnek a burzsoázia számára kedvező alakulására, a kisgazdapárti jobboldal a parasztság megnyerése és a kommunista párt elszigetelésére építette terveit. Fennhangon hirdette a polgárság és a parasztság érdekazonosságát, a paraszti egység gondolatát. Űj nagy politikai kampányt kezdett a paraszti érdekképviseleti törvény meghozataláért. Kierőszakolta az egységes paraszti érdekképviseletről szóló vitát a parlamentben. Eközben nagyarányú szervező munkába kezdett. Tömegeinek mozgósításával akarta a parlament baloldalát a törvényjavaslat elfogadására kényszeríteni.

47 1946 nyarán a stabilizáció után a paraszti tömegek meggyőzéséért folyó harcban ezekben a kérdésekben került komoly összecsapásra sor a forradalmi erők és a burzsoázia között. A kommunisták még nem látták elérkezettnek az időt egy egységes paraszti érdekvédelmi szervezet létrehozására. Csak azonos érdekű paraszti rétegek tömegszervezetét, a szegényparasztságot tömörítő Földmunkás Szövetséget és az újbirtokosok tömörítésére létrehozott UFOSZ-t támogatták. Ez volt egyik fontos oka annak, hogy a kommunisták a dolgozó parasztok figyelmét a burzsoázia elleni harc egy konkrét területére irányították — a malmok községesítésére, illetve államosítására. Ez a nagy jelentőségű akció élesen rávilágított, ki is az igazi képviselője az egész dolgozó parasztság legalapvetőbb érdekeinek. A malmok állami, illetve községi tulaj donbavételéért megindult harc a szegény- és középparasztság többségének egyetértésével találkozott. Hatalmas méretű tömegmozgalom kezdődött el, alig akadt helység, 422