Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

9. Kóti János: A földért folytatott harc Pest megyében 1945–1946

Kóti János A FÖLDÉRT FOLYTATOTT HARC PEST MEGYÉBEN 1945—1946. I. A megye parasztságának harca a föld kiosztásáért és megműveléséért Az MKP még az illegalitásban arra az egyetlen helyes lenini álláspontra helyezkedett, hogy a feudális maradványokkal terhelt Magyarországon a nagybirtokrendszer felszámolását feltétlenül a földek kisparaszti gazdaságokra való felosztásának útján kell megvalósítani. A paraszti érdekek megfogalmazásával a kommunisták lerakták a széles szövetségi politika alapjait. Ugyanakkor a munkásság körében is hirdette, hogy a parasztság nélkülözhetetlen szövetségese. Nagy politikai munkát fejtett ki a munkások között, hogy ,,. . .elsősorban maga a munkás jöjjön tisztába vele, magának a munkásnak váljék vérévé az, hogy a parasztsággal való szövetség az ő legsajátosabb érdeke,"

1 hogy a munkásosztály előtt világosan álljanak azok az okok és nehézségek, amelyek akadályai a parasztsággal való szövetség megvalósításának. Különösen kiemelkedő jelentősége volt mindig a szoros munkás—-paraszt szövetség létrehozásának és megszilárdításának Pest megyében. A főváros és a fővárosi munkásság közelsége a munkásosztály forradalma szempontjából fontos gazdasági és politikai problémák vizsgálatát tette szükségessé. Az élelmiszer-ellátásban csakúgy, mint a munkásosztály forradalmi harcának támogatásában háborús, vagy forradalmi időkben a főváros környéki parasztságnak döntő szerepe lehet. A munkás—paraszt szövetség létrehozását és megerősítését Pest megyében egy sor objektív tényező is megkönnyítette. Mindenekelőtt a megye birtokviszonyai és a munkásság közelsége. A pesti munkásság egy része a pestkörnyéki falvakból verbuválódott és ott is lakott. Közvetlenül szerzett tapasztalatokat az itt élő parasztság a munkásság és a kommunisták harcáról. Saját bőrén érezte és győződött meg az összefogás szükségességéről. Pest vármegyében a felszabadulás előtt 4982 közép- és nagybirtokos 1 177 641 kh földdel rendelkezett. Viszont 209 932 törpebirtokos 1 074 938 kh földet birtokolt. 131 950 volt az olyan mezőgazdasági napszámosok és cselédek száma, akiknek a vármegye területén egyetlen talpalatnyi földjük sem volt. ,,A gödöllői járásban levő Dányon és Valkón egy kisgazdára átlagban nem jut egy katasztrális hold mezőgazdasági birtok." De a megye kisparaszti gazdaságait is halálos szorításban tartották a hatalmas kiterjedésű nagybirtokok. Pl. Tápiógyörgyén Györgyei Illésnek 5672 holdja, Abonyban Vigyázó Sándor grófnak, Harkányi Frigyes bárónak 3596, Háy Mihálynak 3555, Tápiószentmártonban Világ Gyulának 7050, Monoron az egri főkáptalannak 3526, Visegrádon a koronauradalomnak 5819, Gödöllőn és Isaszegen a koronauradalomnak 35270, Vácott a váci püspökségnek 12913 katasztrális hold földje volt. 409