Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

9. Kóti János: A földért folytatott harc Pest megyében 1945–1946

Ugyanezen a helyeken a nagygazdák 3485 katasztrális holdat vallhatták magukénak, míg 11 000 dolgozó parasztnak csak 3525 kh földje volt. Egy személyre még egy negyed holdnál is kevesebb föld jutott.

2 Ezek a nincstelen parasztok szinte korlátlanul ki voltak szolgáltatva a nagybirtokosoknak és gazdag parasztoknak. Várták annak lehetőségét, hogy véget vessenek kiszolgáltatottságuknak, a gyűlöletes birtokrendszernek. A megyében uralkodó feudális eredetű birtokviszonyoknak a felszabadulás vetett véget. Az MKP 1944. november 30-án közreadott programjában — melyet lényegében a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front is elfogadott — leszögezte, hogy földhöz kell juttatni a nicstelen mezőgazdasági munkásokat, cselédeket, a törpe- és kisbirtokos parasztság százezreit, egy széleskörű földreform útján. A felszabadulást Pest megyében súlyos harcok és pusztítások előzték meg. A szovjet hadsereg csapásai elől hátráló német fasiszták a fasiszta magyar hatóságok közreműködésével végrehajtották mindazokat a rombolásokat, amelyekkel a szovjet hadsereg előrenyomulását ugyan nem akadályozták meg, de az országot tönkre tették. Pest megye falvait, városait a közigazgatási apparátus vezetőbeosztású tisztviselőinek nagy többsége, az alacsonyabb beosztású tisztviselők egy része, — menekülve a szovjet hadsereg elől — elhagyta. Vácon pl. ,,a Vörös Hadsereg közeledésével a város közigazgatási és közbiztonsági szerveinek a legnagyobb része a város lakosságát magára hagyva, saját érdekeit a lakosság érdekeinél nagyobbra becsülve és önmagát élelmiszerekkel bőven ellátva, ki hajón, ki vasúton, vagy más közlekedési eszközön elmenekült."

3 A fasiszta államgépezet döntő részét a szovjet hadsereg szétrombolta/ Az uralkodó osztály ittmaradt képviselői meglapulva várták a fejleményeket. Egyedüli cselekvő erő a dolgozó nép maradt, rá várt az a történelmi szerep, hogy megindítsa az új magyar életet. A néptömegek alkotó ereje, kezdeményező készsége mindenekelőtt a termelés megindításának, a gazdaság helyreállításának, az államélet újjászervezésének irányában bontakozott ki. . E feladatok megoldásában a dolgozó nép összes osztályai és rétegei érdekelve voltak. Az új közigazgatási apparátus létrehozása, a termelés beindítása, a közélelmezós megszervezése, a szétrombolt közlekedési hálózat rendbehozása, a parasztság leghőbb vágyának a földosztásnak napirendre kerülése, a fasiszta maradványok felszámolása, a demokratikus közélet megteremtése, mind olyan feladatok voltak, melyeket csak a legszélesebb néprétegek bevonásával lehetett megoldani. Az MNFF földreform-javaslatát a földnélküli és a dolgozó parasztság elfogadta és azonnal megvalósítandó feladatnak tekintette. Az MKP jelszava ,,Azé legyen a föld, aki megműveli" — mögé a nincstelen és szegényparasztság mellé a kisbirtokos parasztság is felsorakozott. A felszabadult területeken a kommunisták vezetésével szinte napokon belül megmozdult Pest megye népe a földreform helyi előkészítésére. A felszabadult falvakban egy-kettőre kiragasztották a kommunista párt plakátját: 410