Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

8. Blaskovits János és Lábadi Lajos: A M. K. P. Pest megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás közepétől az 1945-ös országgyűlési választásokig

A dolgozó nők között végzett erőteljes politikai munka, az MNDSZ megszervezése május végétől, június elejétől kezdve indult meg. Ezt követően szinte minden vezetőségi ülésen, pártnapon és taggyűlésen sok szó esett a nők között végzett politikai és szervező munkáról. A pilisi pártvezetőség június 2-i ülésén elhatározták az MNDSZ megszervezését.

58 A pártszervezetek vezetőségébe külön ,,nő-felelősöket" választottak, akiknek fő feladatuk a dolgozó nők között végzett munka megszervezése, összefog ÖLS Et, ctZ MNDSZ szervezésének irányítása volt. A monori járási titkárság jelentése megállapítja, hogy az MNDSZ megalakítását mindenütt az MKP helyi szervezetei kezdeményezték. A pártszervezetek szereztek székházat is az MNDSZ szervezeteinek. Tagságának zöme — átlag 30—50%-a — kommunista volt. Az MNDSZ szervezetek a kommunista nők tevékenysége nyomán rendkívül aktív tevékenységet fejtettek ki, gondoskodtak a hadifoglyok hozzátartozóiról, napközi otthonokat szerveztek, résztvettek afeketézés elleni harcban, stb.

59 Az MNDSZ megszervezésére tett erőfeszítések 1945 nyarára szép eredményeket hoztak. A járásokból származó összesítő jelentések szerint a szentendrei járásban augusztusban 4 szervezet 234 taggal, (a járás többi községében még alakulóban voltak az MNDSZ szervezetek); a budakörnyéki járásban 9 szervezet 547 taggal; a központi járás mind a 10 községében működött MNDSZ-szervezet 924 taggal. A váci járásban 6 szervezet 513 taggal; a ráckevei járásban 5 szervezet 181 taggal, a monori járásban 9 szervezet 489 taggal, az aszódi járásban 3 szervezet 266 taggal, a gödöllői járásban 7 szervezet működött 755 taggal.

60 A rendelkezésre álló adatok igazolják, hogy megindult és egyre gyorsabb ütemben folyt a dolgozó nők bevonása a politikai életbe. Ezek az eredmények azonban csak viszonylagosak voltak, s elmaradtak a politikai élet más területein elért sikerekhez képest. A közöny, a politikai kérdésekben való járatlanság, a vallásos befolyás a nők között erősebb volt, mint a férfiaknál. A többi pártok, — főként a kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt —• megkísérelte saját külön nőszervezet létrehozását, az egységes, demokratikus nő tömegszervezet, az MNDSZ felbomlasztását. Az egyházak, — különösen a katolikus egyház — híveik elvesztésétől félve akadályozták a nők politikai aktivizálását. Amikor felismerték, hogy törekvésük kudarcra van ítélve, vallási befolyásukat, amely a nők között kétségkívül igen jelentős volt — arra használták fel, hogy a reakciós erőket tömörítő kisgazdapárt felé irányítsák őket. E tevékenységük nem volt eredménytelen, amit az 1945-ös választások is igazoltak. Mindez nehezítette a pártszervezetek politikai nevelőmunkáját, s MNDSZ szervezetek létrehozására irányuló tevékenységét. A kommunista pártszervezetek segítették a legjelentősebb tömegszervezetet, a szakszervezet megalakítását is. A szakszervezetek kiépülése 1945 őszére csaknem mindenütt befejeződött. ,,A szakszervezetek néhány községtől eltekintve most vannak alakulóban." — jelentette a ráckevei járás 1945 június közepén. A szadai elvtársak (gödöllői járás) azt jelentették május végén, hogy a szakszervezet most alakult. A váci járási pártvezetőség június 17-i ülésén határozta el a szakszervezet kiépítését a járás minden községében.

61 1945 nyarától kezdve a szakszervezetek megszilárdításáért, befolyásuk erősítéséért és a szakszervezetek kommunista befolyás alá vonásáért való harc került előtérbe. A pestkörnyéki falvakban az első szakszervezetek vasutas szakszervezetek voltak, a falvakban pedig földmunkás szakszervezetek (FEKOSZ).A vidéki városokban a közalkalmazottak szakszervezetének jöttek létre helyi 393