Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

8. Blaskovits János és Lábadi Lajos: A M. K. P. Pest megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás közepétől az 1945-ös országgyűlési választásokig

csoportjai. így például 1945. május 8-ig Mogyoródon még csak vasutas szakszervezet működött, Gödöllőn a közalkalmazottak szakszervezete volt az első szakszervezeti csoport Pereg, Kiskunlacháza (ráckevei járás) és más községek pedig a FÉKOSZ megalakulását jelentik júliusban.

62 A szakszervezetek kiépülése 1945 nyarán kapott nagy lendületet, vált tömegessé. 1945 augusztusára a szentendrei járásban 7 községben volt szakszervezet 2750 taggal, a budakörnyéki járásban 17 községben 9566 taggal, a központi járásban 9 községben (mindenütt) 5850 taggal, a váci járásban 5 községben 3987 taggal, a szobi járásban 4 községben 420 taggal, a ráckevei járásban 12 községben 979 taggal, stb.

63 A szakszervezetek megalakulása és megerősödése nagy jelentőségű volt a demokratikus erők tömörítésében. A szakszervezetek jelentős tevékenységet fejtettek ki az ország újjáépítésében. Fontos szerepünk volt a munkások, az agrárproletárok, az alkalmazottak politikai iskolázásában, nevelésében és megszervezésében. A szakszervezetek kiépülése és megerősödése döntő tényező volt a demokratikus és a reakciós erők közötti harc szempontjából is. A nemzeti bizottságokban sok esetben a szakszervezetek küldötteinek szavazatai döntötték el egy-egy kérdésben a harcot a demokratikus erők javára. A fiatal, alig néhány hónapos legális múlttal rendelkező pártszervezetek tehát igen nehéz helyzetben, rendkívül bonyolult feltételek között vívták harcukat szervezeti és politikai megerősödésükért, a demokratikus és szocialista erők tömörítéséért. A pártszervezetek tevékenysége rendkívül sokoldalú, önálló és öntevékeny volt. Kitűnik ez abból is, hogy milyen problémákat tárgyaltak a különböző vezetőségi üléseken, taggyűléseken, milyen munkatervek, ütemtervek szerint dolgoztak. A váci háromtagú járási titkárság például június 15-e és 30-a között a következő kérdésekkel foglalkozott: 1. létrehozott 3 községi alapszervezetet; 2. megvizsgálta a felsőgödi pártszervezetről beérkezett panaszokat; 3. megkezdte a földművesszövetkezetek szervezését és kiépítését a járásban; 4. két népgyűlést tartottak a járás területén; 5. hozzákezdtek az aratási verseny megszervezéséhez; 6. helyszíni ellenőrzést tartottak hét községi pártszervezetben; 7. megbeszélést tartottak a közigazgatásban, a rendőrségen dolgozó kommunistákkal; 8. beindítottak 3 szemináriumot,

64 9. 7 pártnapot tartottak, átlag 350—450 résztvevővel; 10.3 taggyűlést tartottak; 11. járási összvezetőségi ülést tartottak a következő napirenddel; a) az aratás megszervezése, b) az újjáépítés eredményei és feladatai, c) a reakció elleni harc, d) a FÉKOSZ megszervezése a járásban. A már említett összvezetőségi ülés megállapította, hogy mindezeket a feladatokat a Nemzeti Bizottságokon keresztül kell és lehet végrehajtani és pártközi értekezleteken kell előkészíteni. Nyomatékosan hangsúlyozták, hogy különösen a szociáldemokrata párttal való kapcsolat javítását kell elősegítani a pártközi összekötő bizottságok útján. Feltárta az értekezlet azokat a tényezőket is, amelyek nehezítették a párt munkáját. Ezek voltak: 1. élelmezési nehézségek, 2. munkanélküliség, (a bejárók nem tudtak a közlekedési nehézségek miatt bejárni Pestre) 3. a klerikális reakció tevékenysége, 4. egyes pártszervezetekben levő frakciózás, fegyelmezetlenség, személyi viták, 5. néhány rendőri túlkapás, amit a kommunisták számlájára írtak. Kidolgozták az értekezleten a problémák megoldásának intézkedési tervét is. Elhatározták, hogy tovább javítják a kapcsolatot a szovjet parancsnoksággal, járművet kérnek tőle élelem beszerzésére, hogy néhány pártszervezetben (Veresegyháza, Felsőgöd) leváltják a fegyelmezetlen, frakciózó, személyi ellentételet szító 394