Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

8. Blaskovits János és Lábadi Lajos: A M. K. P. Pest megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás közepétől az 1945-ös országgyűlési választásokig

volt szerveződőben. Megkezdték a bizalmi rendszer kiépítését. A beszámoló arról is számot adott, hogy elég nehéz a tagságot az üzemi, kerületi szervezetekbe átvinni, mert hozzászoktak ahhoz, hogy a központi szervezetben végezzenek pártmunkát. A szentendrei járásból származó jelentések is az üzemi, kerületi szervezetek kiépítésének megkezdéséről számolnak be. A központi járás július 20-i összvezetőségi ülésén a cinkotai elvtársak arról számoltak be, hogy a HÉV-nél üzemi pártszervezetet alapítottak. A pártszervezetek szervezeti erősítése mellett a helyi szervezetek nagy gondot fordítottak a demokratikus tömegszervezetek létrehozására és megerősítésére is. A kommunisták kezdeményezésére, szinte a pártszervezetek megalakulásával egyidőben, vagy röviddel azután a községek jelentős többségében létrejött az ifjúság demokratikus tömegszervezete, a MADISZ. A pártszervezetek — a néhol előforduló szektás ellenállás leküzdése után — a MADISZ-t az egész ifjúság demokratikus tömegszervezetévé akarták tenni. Benne és rajta keresztül kívánták megoldani az ifjúság demokratikus és szocialista szellemű nevelését. A kommunista fiatalokat a MADISZ-ba küldték dolgozni, ami nem ment könnyen, mert a kommunista fiatalok inkább a pártszervezetekben kívántak tevékenykedni, vagy külön kommunista ifjúsági szervezetet akartak létrehozni. A pártszervezetek megértették a fiatalokkal, hogy nincs igazuk. Ennek következtében nyár elejére a MADISZ mindenütt kezdett erős tömegszervezetté válni. A szentendrei járásban például július végére 8 községben működött MADISZ szervezet, 700 taggal, a budakörnyéki járásban pedig 16 községben 1874, a központi járásban 10 községben 2064, a váci járásban 12 községben 1521, a szobi járásban 6 községben 228, a monori járásban 11 községben 1470 taggal működtek MADISZ szervezetek.

54 A MADISZ egészséges fejlődésében azonban rövidesen törés következett be. A megtorpanás alapvető oka az volt, hogy — az ország többi részéhez hasonlóan — a többi pártok Pest megyében is felrúgták az előzetes megállapodást és megkezdték saját külön ifjúsági szervezetük szervezését. Megkezdte az egyház is a különböző ifjúsági szervezetek létrehozását, illetve újjászervezését. Erre a jelenségre hívja fel a figyelmet a gyömrői járási pártvezetőség: „Mindenütt, ahol a SZIM megalakult, a MADÍSZ-nál bizonyos visszaesés mutatkozott. Lassan-lassan minden párt megalakítja a maga ifjúsági ßzervezetét.

55 A többi párt tehát az ifjúság egységének megbontására törekedett és ez a törekvés a MADISZ munkájának visszaeséséhez vezetett. A pártszervezetek voltak a kezdeményezői és fő szervezői az MNDSZ helyi szervezetek megalakításának is. A kommunisták megértették a nők között végzett politikai munka fontoságát, a nők demokratikus szellemű nevelésének jelentőségét, melynek során komoly nehézségekkel, ellenállással kellett megküzdeniük. Még Pest közvetlen környékén is — nem beszélve az olyan területekről, mint Vác és környéke, ahol a vallásos befolyás különösen erős volt — szinte általános ellenállás volt a nőknek a politikai életbe való bevonása ellen. Ez az ellenállás a pártszervezetekre is hatott, ahol az első időben szinte elenyésző volt a női párttagok száma. A ráckevei járásban, ahol viszonylag elég magas volt (11%) a nők aránya a párttagság között, a pártvezetőségekben egyetlen nő sem akadt.

56 A gyömrői járás május 28-i jelentése szerint pedig 1050 párttagból mindössze 68 volt a nő és a járásban egyetlen MNDSZ szervezet sem működött. Még 1945 októberében is elég kevés volt a női párttagok száma.

57 392