Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)
8. Blaskovits János és Lábadi Lajos: A M. K. P. Pest megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás közepétől az 1945-ös országgyűlési választásokig
vezetőségből a pártszervezetek elzárkózását képviselő elvtársakat. Igyekeztek friss erőket bevonni, ismert népszerű dolgozókat, akiknek tekintélyük volt a faluban, s akik alkalmasak voltak arra, hogy növeljék a pártszervezet tekintélyét és vonzóerejét. A növekvő számú tagság politikai nevelése érdekében rendszeresen hetenként pártnapokat, taggyűléseket tartottak. Ezek napirendje kifejezte, hogy a kommunista pártszervezetek milyen nagy helyi szerepet játszottak. A gödöllői pártszervezet 1945. március 6-i gyűlésén pl. 9 napirendi pont volt. Értékelték a nemzeti bizottság munkáját, foglalkoztak a helyi malmok ellenőrzésével, a pártszervezet agitációs munkájának megjavításával, a Gödöllőn létesítendő mezőgazdasági szövetkezettel. Megbeszélték a házhelyosztás dolgát, hogy mi legyen a községben levő kastély sorsa, hogyan oldják meg a falu vízellátását a termőföldek aknátlanítását, a tanítás megkezdését az iskolákban. Felvettek 31 új tagot, 8 jelentkező ügyét további kivizsgálásig elhalasztották, 12 jelentkező kórelmét elutasították. 23 Megkezdődött a pártszervezetekben a politikai oktatás is. A szemináriumok tulajdonképpen kötetlen politikai viták voltak, ahol általában a pártszervezetek előtt álló aktuális feladatokat, a demokratikus forradalom soronlevő problémáit beszélték meg. Gyomron 1945 márciusában pártiskolát létesítettek, fővárosi előadóval. A gyömrői járásból minden faluból kettő-három, főként fiatal elvtárs végezte el a tanfolyamot. 24 A pártmunka fejlesztésének további iránya a tömegszervezetek erősítése volt. Mindenekelőtt a szakszervezetek létrehozására törekedtek. A gyömrői járásban az erőteljes szervezés eredményeként 1945 májusára a taglétszám elérte a 2068 főt. Ebből a Földmunkás Szakszervezet 1047 fő volt és mindössze egy községben nem volt szervezete. Erős volt még a vasutas szakszervezet. 25 A legtöbb községben a szakszervezetek vezetőségében kommunista többség volt. Sikerült leküzdeni a MADISZ létrehozásával kapcsolatos ellenállást is. 1945 májusában a ráckevei járásban 11 községben működött MADISZ. 26 A gyömrői járásban májusig minden községben volt MADISZ-szervezet. Itt a MADISZ-szervezeteket változatlanul úgy kezelték, mintha az csak a kommu nista ifjúság szervezete lenne. 27 A legtöbb nehézséget az MNDSZ szervezése s általában a nők politikai aktivizálása okozta. Ennek persze voltak obkejtív okai is. Ugyanakkor a pártszervezetek részéről is tapasztalható volt ellenállás a nők szervezésével kapcsolatban. A ráckevei járásban például 1945. május végén csak egy községben volt MNDSZ, mindössze 20 taggal. 16 pártszervezet közül csak 8 olyan volt, ahol több mint 5 női párttag volt. 28 A gyömrői járásban még nem volt MNDSZ szervezet 1945, május végén. A pártszervezetekben is volt bizonyos tartózkodás a nők politikai életbe való bevonásától. A párttagok között Úriban például 124 tagból egy nő sem volt. Menden 133 tagból mindössze három volt a nő. Ecser község 60 párttagjából csak egy nő volt. 29 A februártól májusig terjedő időszakban indult meg erőteljesebben a többi koalíciós párt szerveződése, bár szervezeti tekintetben még általában a kommunista pártszervezetek mögött maradtak. A ráckevei járásban például 8 községben jött létre SZDP szervezet 537 taggal. Ez a kommunista párt taglótszámának 39%-a volt 1945. május végén. A kisgazdapártnak 12 községben volt szervezete 1290 fővel. A kisgazdapárt szervezeteinek tagsága a kommunista pártszervezetek taglétszámának 92%-a volt. Mindössze 5 községben volt szervezete a Nemzeti Parasztpártnak, 380 fővel. (A kommunista párt tagságának 27,5 %-a.) 3 községben csak az MKP működött. 30 386
