Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

8. Blaskovits János és Lábadi Lajos: A M. K. P. Pest megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás közepétől az 1945-ös országgyűlési választásokig

A koalíciós pártok szervezeteinek megerősödése, az egyre bonyolultabbá váló feladatok megoldása megkövetelte a párt egységfront politikájának eddiginél következetesebb alkalmazását. A kommunista pártszervezetek sokat tettek a koalíciós pártok együttműködésének javításáért. Különösen a két munkáspárt együttműködését igyekeztek erősíteni. A ráckevei járásban a szociáldemokrata párt szervezeteinek felével jó volt a kapcsolat. Dömsödön a szociáldemokrata párt helyi szervezete elhatározta, hogy beolvad a Magyar Kommunista Pártba. A kisgazda, szociáldemokrata stb. pártokba behatoló reakciós elemek erőteljes kommunistaellenes agitációba kezdtek. A dányi jegyző például azt mondta, hogy aki vele szembeszáll, és a kommunisták mellé állt, azt felakasztatja, ha visszajönnek a németek. Valkón a főjegyző azt mondta: a kisgazdapártot, a szociáldemokrata pártot ismerjük, de a kommunistákról nem tudjuk, hogy milyenek, nincs rájuk szükség

31

. Cegléden dr. Taub, a szociáldemokrata párt egyik vezetője május végén éles kommunistaellenes beszédet tartott: ,,Ez a párt nem több, mint a vörös csillag mögé bújtatott fasiszta reakció". A ceglédi pártszervezet vezetői helyesen — nem akarták élezni a harcot. Az MKP és az SZDP központjához fordultak, hogy segítsenek az ellentétek likvidálásában.

32 1945. február végétől március elejétől a földosztás kérdése került előtérbe. A földosztás híre nem érte váratlanul a kommunista pártszervezeteket. Cegléden például már februárban a párttitkár irányításával nagyszabású agitációs munka indult meg a földosztás gondolatának elterjesztésére. Arra törekedtek, hogy a földnélküli vagy kevésföldű agrárproletárok, szegény parasztok maguk követeljék a nagybirtokok felosztását. Ezt sikerült is elérni. Mikor a földreformrendelet megjelent, a legjobban dolgozó pártszervezetek —- így például a ceglédi pártszervezetben — készen álltak a földosztás nem kis munkájának lebonyolítására. A ceglédiek pl. mozgósítottak minden adminisztrációhoz, telekkönyvhöz, földméréshez értő tisztviselőt, mérnököt, ügyvédet, s a pártszervezet vezetésével gyors ütemben folyt le a földosztás. A járási bizottságokon értekezletet tartottak a földosztás lebonyolításáróL 1945. március 27-én ült össze Mátyásföldön a gödöllői járás pártszervezeteinek értekezlete. A Központi Bizottság részéről Sebes és Rudas elvtársak vettek részt az értekezleten. Sebes elvtárs beszámolójában kifejtette, hogy ,,a földkérdés központi kérdése a pártnak. Nemcsak földműves, földmunkás probléma, hanem minden munkás problémája a megfelelő gyors végrehajtás, jövőnk záloga." Rámutatott, hogy pártunk élenjárt a rendelet megalkotásában és élen kell járni a végrehajtásban is. Figyelmeztetett, hogy ,,a reakció mindent el fog követni a földreform megbuktatására. Éket akar verni a földmunkásság és a kulákság közé. Ha az utóbbit nem is tudjuk magunk mellé állítani, legalább semlegesítenünk kell.

33 Elmondta, hogy a földosztás végrehajtására földigénylő bizottságokat kell alakítani, amelyben résztvesznek más pártok képviselői is. A földigénylő bizottságokat gyűléseken választották meg, oly módon, hogy kb. minden 20 földigénylőre egy földigénylő bizottsági tag jutott. A rendelet megjelenése után megalakultak a földigénylő bizottságok. A földigénylő bizottságokban kommunisták voltak többségben. Mint az egykori jelentés írja: ,,Tárgyilagosan megállapítható, hogy a földigénylő bizottságok megalakítása, a földreform sürgetése, sőt a gyakorlati munka egy része is járásunkban a kommunista párt helyi szervezeteire nehezedett, annak dacára 25* 38T