Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

8. Blaskovits János és Lábadi Lajos: A M. K. P. Pest megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás közepétől az 1945-ös országgyűlési választásokig

zetes vonása volt, a pártszervezetek magukra utaltsága, a központoktól való kényszerű elszakadása, az egyes helységek pártszerveinek egymástól való elszigeteltsége. Manapság megmosolyognánk, ha valamely feliraton azt olvasnánk ,,Pusztavacsi Kommunista Párt". Akkoriban ez előfordult, jelezve a pártszervezet kényszerű magára hagyatottságát. Emiatt nem egyszer egymás mellett levő falvak is jelentős eltérést mutattak politikai berendezkedés, — s tréfás szóval élve — néha „kormányzati módszerek" tekintetében is. Ez természetesen átmeneti volt és Budapest felszabadítása után megszűnt. Amíg azonban fennállt ez a helyzet a pártszervezetek, népi- és közigazgatási szervek tevékenységének középpontjában a helyi problémák megoldása állt, amit általában jól, a lakosság érdekeinek megfelelően oldottak meg. A provinciális helyzet időszakában nagyobb távlatban, nemcsak helyi, hanem országos méretben szinte kizárólag a kommunista pártszervezetek gondolkoztak. A kommunisták voltak azok, akik merték vállalni a legnehezebb feladatok megoldását is. A kommunisták szervezték meg a Vörös Hadsereg segítését: közmunka szervezését, repülőterek, a közlekedés^ helyreállítását. Kezdeményezték a Nemzeti Segély szervezet megalakítását. Élelmet gyűjtöttek a felszabadult Budapest éhező lakossága számára. Élen jártak a Demokratikus Hadsereg toborzásában, a reakció elleni harcban. Mindezt átmenetileg a reakció fel tudta használni az MKP ellen, hosszú távon azonban erősítette, növelte a párt jelentőségét, befolyását. A kommunisták iránt a Horthy-rendszerben táplált bizalmatlanság lassan felengedett. Azok is, akik egyébként nem, vagy még nem értettek egyet a párt politikájával, kénytelenek voltak elismerni felelősségteljes, áldozatos munkáját. Egyre nőtt az érdeklődós pártunk politikája és tevékenysége iránt. Mint egy jelentés írja — ,,a lakosság a maga ügyeinek elintézését, •— mint egy természetes valamit — pártunktól kéri", azt ,,a legdöntőbb, legfontosabb fórumnak tartják."

17 Összegezve az előbbieket, 1945. február végén, március elején lezárult Pest megyében a pártszervezetek létrehozásának, az MPK megszervezésének első, hősi korszaka. Ez az időszak egyben a népi bizottságok, a hatalom helyi szerveinek és a közigazgatás megszervezésének, az új élet elindulásának, kiformálódásának időszaka is volt. A pártszervezetek — mint láttuk — csaknem mindenütt helyi kezdeményezésre jöttek létre és hosszabb-rövidebb ideig elszigetelten működtek, nem volt kapcsolatuk felsőbb pártszervekkel. Néhány, főként kisebb helységben részben a közeli város, vagy falu kommunistái, kisebb részben pedig a kiépülő járási, megyei, területi szervek megbízottai hozták létre a pártszervezeteket. Februártól kezdve jelentős segítséget nyújtottak a pártszervezetek szervezésében és tevékenységében a főváros kommunistái. A párt központi szerveivel, illetve a kiépülő területi pártszervekkel való kapcsolat felvétele után a felső pártszervek „leigazolták" a pártszervezetet. Ez azt jelentette, hogy megvizsgálták a pártszervezet addigi tevékenységét, a pártvezetőségi tagok és néhány párttag politikai-erkölcsi arculatát, s ha nem merült fel súlyosabb kifogás, elismerték a pártszervezetet az MKP alapszervezetének. Ennek során eltávolították a pártba bekerült nyilas, fasiszta elemeket, vagy a zavarosban halászni akaró korrupt gyanús egyéneket. Leváltották tisztségükből a vezetésre alkalmatlan, a párt politikáját nem értő vezetőségi tagokat. A leváltott elvtársak nagy részt a Tanácsköztársaság olyan volt harcosai közül kerültek ki, akik az illegális párt munkájában nem vettek részt, így a párt politikáját nem ismerték és 25 év után, 1945-ben ott akarták 383