Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)
7. Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében
A fenti számadatokból kiderül, hogy alig 150 földbirtokos kezén volt a Pest megyei földbirtokok 60%-a. Gödöllőn 40 000 holdas koronauradalom terült el. A váci járásban és másutt terpeszkedett a püspöki uradalom 24 900 holdja. Póton 10 000 holdat birtokoltak a gróf Károlyiak, a Habsburg főhercegek Pusztavacson és Menden több mint 6000 hold urai, Blaskovich Aladárnak Tápiószentmárton határában terült el 5000 holdas birtoka, a báró Schossberger-birtok Túra és Vácszentlászló határán több mint 2500 holdra rúgott, a gyömrői Telekieknek 1300 holdjuk volt. Az ezerholdasok közé tartoztak a Prónayak, Keglevichek, Patayak, Rádayak, Irsayak, lovag Floch-Reihersbergek, a Podmaniczkyak, stb. Ezt nevezi a Pest vármegyei Gazdasági Egyesület „helyes birtokmegoszlás"-nak, ahol a földreformra „kevésbé van szükség". A Pest megyei földbirtokosok szervezete azt javasolta a kormányzatnak, hogy gazdasági vidékenként állapítsák meg a nagy- és középbirtok arányát, nehogy a birtokreform „akármelyik birtokososztály teljes megsemmisítésére, vagy káros gyengítésére" vezessen. —• Az igény jogosultság megállapításával kapcsolatban azt a véleményét hangoztatta az értekezlet, hogy csak azok legyenek igényjogosultak, ,,kik kellő szakértelemmel bírnak és akik az intenzív termelő munkához szükséges anyagi eszközök birtokában vannak, vagy akik ezen anyagi eszközöket az állam támogatásával olcsó kölcsön útján megszerezhetik". Nyilvánvaló, hogy a határozatnak ez a része is a szegényparasztság földszerzését kívánta megakadályozni. — A továbbiak során a szakértekezlet állást foglalt amellett is, hogy a földreform céljaira elsősorban az eladásra kerülő földeket, másodsorban pedig a háborús nyereségből vásárolt földeket használják fel, és „csak végszükség esetén" nyúljanak a köz- és magántulajdonban levő birtokokhoz. Ezzel az állásfoglalással a Pest megyei birtokokat akarták teljesen mentesíteni a földreform alól. — Végül annak a meggyőződésének adott kifejezést a szakértekezlet, hogy a földreform végrehajtása „évtizedekre kiterjedő munka . . .". 13 ° A Pest vármegyei Gazdasági Egyesület valamennyi megye gazdasági egyesülete között elsőnek foglalt állást a földreform, vagy ahogy a földbirtokosok következetesen nevezték: a birtokreform kérdésében. Még meg sem született a földreform-törvény tervezete, és a Pest megyei Gazdasági Egyesület már aggodalmait fejezte ki a készülő földreformmal kapcsolatban. Míg a földbirtokosok egymás között nem titkolták, hogy minden igyekezetükkel arra törekszenek, hogy a földreformból kisemmizzék a szegényparasztságot és az agrárproletariátust, addig kifelé, a sajtóban és a kormánypártok politikai tevékenysége közepette tovább folytatódott a földreform-demagógia. Pest megye számos városában és községében megalakult a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja helyi szervezete. Cegléden már 1919 végén létrejött a KNEP helyi tagozata, és 1920. január 1-én Ceglédi Keresztény Újság címen lapot is kiadott. E lap a kisgazdapárt helyi sajtójával, a Ceglédi Kisgazdával folytatott versengésben a földreform-demagógiában sem akart lemaradni. „A mi földbirtok programunk!" című vezércikkében pl. így írt: ,,... olyan földbirtokpolitikát követelünk tehát, mely minél több embert juttat földhöz ebben az országban." „Követeljük a birtokmaximum megállapítását, a magántulajdonban levő, a hitbizományi, az egyházi, a közalapítványi birtok életképes kisbirtokká való átalakítását ..." 361
