Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

7. Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében

Végül Rubinek felszólítja a kormánybiztosokat, hogy figyelmeztessék a kishaszonbérlőket a jelenlegi birtokhasználat ideiglenes jellegére. Ugyanis senki nem formálhat igényt az általa ez idő szerint használt földterületre. Tulajdonjogot vagy haszonbérletet csak a földbirtokos, vagy bérlő beleegyezésével lehet megszerezni.

126 A szegényparasztságot és a mezőgazdasági munkásságot sújtó rendelkezésekkel szemben az ellenforradalmi agitáció földreformot ígért a parasztoknak. Az uralkodó osztály földreform-demagógiája azt a célt kívánta elérni, hogy egy hosszú évekig elhúzódó látszatreform meghirdetésével ellensúlyozza a Tanácsköztársaságnak a parasztságra gyakorolt hatását, majd miután az ellenforradalmi rendszer konszolidálása bekövetkezik, jelentéktelen morzsákat juttatva a parasztságnak, felszámolja az egész földreformügyet. De Pest megye földbirtokos osztályát még a kisgazdapárt és az OMGE földreformígérete is aggasztotta. A földbirtokosok érdekképviseleti szervezete, a Pest vármegyei Gazdasági Egyesület, 1920. január 8-i igazgató választmányi ülésén „felterjesztéssel él a földművelésügyi miniszterhez, melyben aggodalmát fejezi ki, hogy a földbirtok-reformjavaslat szakértő körök meghallgatása nélkül" elkészült.

127 Néhány hét múlva, 1920. január 20-án a Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya újabb ülésen — úgynevezett szakértekezleten — vitatja meg a földreform kérdését. A választmány teljesen azonosítja magát báró Prónay György tóalmási földbirtokos, az OMGE (Országos Magyar Gazdasági Egyesület) egyik vezéralakja véleményével, aki ,,óva inti javaslatában a kormányt a nagyarányú és radikális földreformtól, mert a nagyarányú birtokhullámzás veszélyezteti" a termelést, ezért csak a „mérsékelt birtokreform" megvalósítását indítványozza „a hozzáértés ,a tőke és a munkakedv szüksége szerint.. .". Prónay, aki a „birtokhullámzás" miatt ellenzi a radikális földreformot, nem tud szemet hunyni a Pest megyében is jelentkező földéhség előtt, de ennek sajátos magyarázatát adja: „A földéhség nem mindig reális —hangoztatja—, és csökkenni fog a drágulás megszűntével..." Végül annak a meggyőződésnek ad kifejezést, hogy „a földbirtokreform megvalósítása csakis évtizedek munkája lehet . . ."

12S Prónay állásfoglalása — amelyet az igazgatóválasztmány magáévá tesz — az egész magyar földbirtokos osztály nézeteire jellemző a földreformmal kapcsolatban. Egyébként a Pest vármegyei Gazdasági Egyesület által egybehívott szakértekezlet határozatának első pontja megállapítja, hogy a földbirtokreformra „éppen ebben a vármegyében kevésbé van szükség, amennyiben itt a földbirtokok helyes megosztását gátló körülmények alig forognak fönn . . .".

12E> Ezzel szemben Pest megye birtokviszonyai 1918 előtt a Magyar Statisztikai Évkönyv adatai szerint a következő képet mutatták: Az összes birtokok területe meghaladta az 1 millió kat. holdat. Ebből: száma: 10 000 holdon felüli birtok 10 2000—10 000 holdig 58 1000—2000 holdig 73 500—1000 holdig 220 100—500 holdig 1308 földterülete: 267 478 k. hold 225 640 k. hold 101 162 k. hold 149 231 k. hold 276 231 k. hold 360