Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

7. Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében

szigorú bizalmas utasításokkal kell ellátni — hangzik a rendelet —, hogy a falu életét — szoros együttműködésben a nyomozó csoportok detektívjeivel — a legélesebb figyelemmel kísérjék . . ".' „Az utóbbi időben sajnálatos módon több helyütt is előfordult olyan eset, hogy egyes helyeken gyűlések, illetőleg összejövetelek alkalmával a kommunista internacionálét tüntetőleg énekelték . . ,"

122 A belügyi kormányzat eme szigorú és terrorisztikus rendelkezése az agrár proletariátus ellen szoros összefüggésben volt az ellenforradalmi rendszer mezőgazdasági politikájával: a földreformmal űzött demagógiával, a falusi szegénység kisemmizésével, a feudálkapitalista földbirtokrendszer visszaállításával. 6. Az ellenforradalom mezőgazdasági politikája Az ellenforradalmi, nagytőkés-nagybirtokos uralkodó osztályok népellenességét mezőgazdasági politikájuk is tükrözte. Már a hatalomra jutás első napjaiban — még a Peidl-kormány — rendelettervezetet készített, amely hatályon kívül helyezte a Tanácsköztársaságnak a nagybirtokok köztulajdonba vételéről szóló rendeletét. Ezt és más, a dolgozó parasztságot sújtó intézkedést már a Friedrich-kormány adta ki. így már 1919. szeptember 3-án megjelent egy rendelet, amely érvénytelenítette a mezőgazdasági dolgozóknak a Tanácsköztársaság idején kötött kollektív szerződéseit, és a kerületi kormánybiztosok — gróf Ráday Pest megyei kormánybiztos is — rendeletet adtak ki a mezőgazdasági bérek nagyarányú csökkentéséről és a nincsteleneknek használatra kiadott földek bérleti díjának jelentős felemeléséről.

123 Ezt követte a Friedrichkormány 1919. szeptember 17-i rendelete a mezőgazdasági cselédek gabonajárandóságának jelentős leszállításáról,

124 majd 1919. október 30-án Pest megyében Ráday kormánybiztos adja ki 783/1919. sz. rendeletét a mezőgazdasági cselédség szénájának lefoglalása tárgyában. A rendelet arra hivatkozik, hogy a Tanácsköztársaság alatt a mezőgazdasági cselédség „amúgy is túlmagasan megállapított munkabérek mellett" jövedelmének fokozására a gazdaságok kaszálóiból nagyobb területet elfoglalt. Tekintettel arra, hogy a cselédség marhaállományát úgyis a gazdaságok tartják el, erre való hivatkozással a kormánybiztos elrendeli az alábbiakat: „A cselédség kezén levő részes betakarításból származó fölös szénakészleteket a közfogyasztás biztosításának érdekében ezennel igénybe veszem."

125 Mindezeknek a rendeleteknek az ellensúlyozására az ellenforradalmi agitáció földreformot ígért a parasztoknak, azonban az ígérettel szemben a tények egyelőre mást mutattak, mert a földbirtokosok siettek visszavenni a nincstelenek használatában levő kevés földet is. A földbirtokosoknak és nagybérlőknek ez a mohósága felháborította a parasztságot, ezért Rubinek földművelésügyi miniszter leiratban fordult a kormánybiztosokhoz a parasztság lecsendesítése érdekében, és a használatra kiosztott földek visszavételének ideiglenes szüneteltetését kérte. A miniszteri leirat közli, hogy a hadirokkantaknak, kisembereknek használatra kiadott földet az uradalmak visszaveszik, „s több esetben az aratómunkásoknak kiadott szokásos földek termését is megrészelik". Figyelmezteti a kormánybiztosokat, hogy a nagybirtokosoknak ez a „túlzó" magatartása a helyzetet „elmérgesíti, s az alkotmányos úton létesítendő földbirtokreform nyugodt előkészítését és megfelelő letárgyalását is veszélyezteti". 359