Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

7. Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében

és somogyi nagybirtokos, a bécsi ellenforradalmi komité tagja szeptember 18-án Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, valamint Szolnok és Kecskemét városok kormánybiztosa.

12 Az ellenforradalmi jellegű közigazgatási szervezet kiépítésével párhuzamosan ment végbe a csendőri, rendőri és katonai erők szervezése egy fékevesztett népellenes terrorhadjárat lefolytatása érdekében. Az intézkedések egyik legfőbb előfeltétele a csendőrség megerősítése volt. Felismerte ezt Agorasztó alispán, aki a belügyminiszternek augusztus 18-án írt jelentésében hangsúlyozta, hogy a proletárdiktatúra alatti „büntettek nyomozása és a letartóztatások a csendőrség megerősítése és kellő felfegyverzése mellett vihető keresztül."

14 A belügyminisztérium erre vonatkozóan értesítette Pest megye alispánját, hogy a „csendőrségnek, mint országos közbiztonsági szervnek régi szervezetével és fegyverzetével való meghagyása tárgyában illetékes helyen románokkal tárgyalások folyamatban vannak. A csendőrség jelenlegi létszámának felemelése szintén ezen tárgyalások eredményétől tétetik függővé."

13 Ilyen intézkedések után már semmi akadálya sem volt egy vad népellenes bosszúhadjárat megindításának. Ez a hajtóvadászat nemcsak a kommunistákra terjedt ki, de minden haladó szellemű munkásra, parasztra, értelmiségire és kispolgárra, aki a Tanácsköztársaság és a társadalmi haladás mellett foglalt állást. 2. A fehér terror Pest megyében a román megszállás alatt tömegével tartóztatták le a Tanácsköztársaság volt funkcionáriusait és híveit. A letartóztatásokat — főleg a megye városaiban — tömeges kivégzések követték, amelyeknek semmiféle törvényes alapjuk nem volt. Az esetek nagy részében minden alaki eljáráson túltették magukat. Néhány kiragadott példa a letartóztatásokról: Augusztus 24-én letartóztatták a dánszentmiklósi munkástanács volt elnökét és 7 tagját.

15 Nyáregyházán a proletárok még április 12-én lefegyverezték az ottani csendőrség tagjait, akiknek egyéb bántódásuk nem esett. Ezt nem lehetett a falu népének megbocsátani, ezért Polenczer Mihályt és 10 társát letartóztatták és a pestvidéki államügyészségre kísérték.

16 Az M. III. számú csendőrkerületi parancsnokság ceglédberceli őrse letartóztatta a helyi direktórium és munkástanács tagjait, valamint a Tanácsköztársaság más híveit. A letartóztatottak — mintegy 30-an — vasúti munkások, földművesek és a helyi iskolaigazgató.

17 Agorasztó alispán a megyei törvényhatóság 1919. december 16-i közgyűlésén megtartott beszámolójában járásonként és városonként ismertette a kommunisták és a velük rokonszenvezők ellen megtett intézkedéseket:

18 Az abonyi járásban a román megszállók segítségével letartóztatták a legexponáltabb személyek 80%-át. ,,Ki kell emelnem és rámutatnom arra a szomorúságra, hogy a tanítói kar nagy általánosságban készséggel hozzá szegült ahhoz a táborhoz, melynek kitűzött célja volt az ezeréves Magyarország teljes lerombolása ... A bűnrészes tanítókat addig is, míg a fegyelmi eljárás során intézkedés történik, eltiltotta a főszolgabíró a tanítástól." Az alsódabasi járásban Sári község vezetőit ,,a román katonai hatóság elfogatta és magával vitte." A többi község közül Lajosmizsón, Öcsán, Örkényben a csendőrség és polgárőrség letartóztatta a helyi vezetőket és egyrészüket Kecskemétre, más részüket a budapesti gyűjtőfogházba szállították. 22* 339