Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

7. Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében

Az aszódi járásban „az összes tetteseket letartóztatták s a pestvidéki államügyészségnek átadattak." A gödöllői járásban a vezetőket, „izgatókat" és „a közrendre veszélyes" kommunistákat letartóztatták, számszerint 336-ot és ellenük a pestvidéki ügyészségnél az eljárást megindították. Ebben a járásban — Endre Zsigmond és fia, Endre László járása— ,,a csendőrség és a karhatalom figyelemmel kíséri a lakosságot és minden gyanús körülményről azonnal jelentést tesz". — A gvömrői járásban letartóztatottak száma. 121 fő. A monori járásról azt jelenti az alispán, hogy Üllő községben a vörös őrség a románok bejövetelekor ellenállt, „amiből kifolyólag a románok 55 elfogott vörös katonát kivégeztek." A nagykátai és a váci járásban letartóztatottak számáról az alispán nem közöl számszerű adatokat, de a ráckevei járásból mintegy 150 személy — köztük az egész csepeli forradalmi törvényszék — jórészt a budapesti gyűjtőfogházba került. A váci járásban letartóztatottak közül egyedül a Dunakeszi főműhelyből 69 munkást bortönöztek be.

19 A letartóztatottakkal szembeni embertelen bánásmód miatt állandó volt a panasz. A csömöri jegyző is azt jelenti a gödöllői főszolgabírónak, hogy a letartóztatottak hozzátartozói, asszonyok, kétségbeesve jönnek hozzá, hogy tegyen lépéseket szabadonbocsátásuk érdekében. „Az egészért nem ő a felelős, mert a letartóztatásokba őt be nem vonták —- írja a jegyző —, azt katonapolitikai szervek végezték az elöljáróság megkerülésével. így történhetett, hogy olyan egyéneket is letartóztattak, akiknek azon kívül, hogy tagjai voltak a földművesszegények tanácsának, semmi bűnük nincs. Az egész községben nagy a felzúdulás, a letartóztatottak hozzátartozói aláírásokat gyűjtenek, házról házra járva, hogy követeljék az igazságtalanul letartóztatottak szabadlábra helyezését."

20 A megye városaiban különös erővel dühöngött az ellenforradalom terrorja, amelyhez a megszálló román csapatok nemcsak segítséget nyújtottak, hanem sok esetben maguk végezték ki az ellenforradalmi hatóságok letartóztatásában levő áldozatokat. Az ellenforradalom, a régi uralkodó osztály képviselői csak akkor bátorodtak fel, amikor maguk mögött érezték a megszálló román csapatokat. A legjellemzőbb példa erre Vác. Hiába viselkedett higgadtan és méltóságteljesen a váci munkásság és hiába hangzottak el az elismerő polgármesteri szavak, három nap múlva augusztus 9-én, Vácott is megkezdődött a fehér terror . . . Vácott az ellenforradalmi erők legelső teendői közé tartozott a fegyveres szervezkedés. Főleg tisztekből és tiszthelyettesekből karhatalmi zászlóaljat alakítottak, amelynek létszáma meghaladta a 150 főt, A karhatalom részére ezenkívül 80 csendőr is rendelkezésre állott. A karhatalom román segítséggel hozzálátott a kommunisták és a néphatalom más híveinek a letartóztatásához. Rövid idő alatt több mint 100 letartóztatást foganatosítottak. A letartóztatottakat kegyetlenül bántalmazták, majd valamennyiüket átszállították a fegyház épületébe. Itt a karhatalom csendőr tagjai kínozták a foglyokat, majd augusztus 14-én a román megszállók tiszti különítményének tagjai felnyitották a zárkákat, és 10 foglyot megbilincselve elszállítottak. A városból kiérve, a foglyok előtt románul felolvasták a kivégzésükről szóló ítéletet, majd a Hótkápolna melletti kukoricásban sortüzet adtak le rájuk. 340