Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

5. Eperjessy Géza: A Pest megyei céhes ipar 1686–1872

jogot", ha házat szerez, (uo. 1840. jan. 25.) Annak a takácslegénynek viszont, aki helybeli takács özvegyét, „aki itt házzal bíró", vette feleségül, letelepedését nem ellenezték. (uo. 1832. febr. 3.) 65 Az előbbi ráckevei példák PmL. Rkevi jkv. 1828. márc. 1842. máj. 21., 1828. jan. 25., 1835. jún. 30. 66 Ráckeve Kiskunlacházával együtt 1834-ben 32 évre 71 ezer forintért bérbevette a két város határában levő bankházi pusztát Dertsónyi Páltól és gr. Beleznay Károlytól, (uo. 1835. febr. 3.) 67 Uo. 1845. okt. 31. 68 Ti. a molnár céh. — uo. 1789. okt. 21. 69 Uo. 1843. jan. 31. 70 PmL. Lacháza jkv. 71/131. (1827. okt. 27.), 79/518, (1846. aug. 29.), 81/111. (1847. máj. 15.) 71 Uo. 50/31., 52/23., 52/143., 52/153, 188., Ö4./267. 72 Uo. 1823. ápr. 21. « Uo. 1825. ápr. 74 PmL. Lacháza jkv. 77/240. (1839. júl. 3.) 75 PmL. Rkevi jkv. 1845. szept. 12. 76 OL. Dep. Civ. 1828/2/122. 77 Horváth Zoltán i. m. 66—67. 1. 78 PmL. Lacháza jkv. (Curr.) 66/28., 69/2/85. 79 PmL. Lacháza jkv. 64/66., 64/125. 90 Uo. 66/238. 81 Uo. 68/176. 82 PmL. Lacháza jkv. 70/290. 1825. jan. 22. 83 L. Skerlecznek az 1790. évi országgyűlés által kiküldött kereskedelmi bizottság részére készített elaborátumát: OL. Regnicolaris Lt. Lad. KKK. fasc. 1. N° 4.: Descriptio Physico-Politicae situationis Regni Hungáriáé Relate ad commercium per excell. D. Nicolaum Skerlecz pro Deputatione Commerciali elaborata (23. 1.) — L. Még Martin Schwartner: Statistik des Königreichs Ungarn. Ofen. 1809. II. kiad. I. k. 201—202. 1. — Schwartner felhívja a figyelmet arra, hogy az 1777, évi összeírás csupán a városokban dolgozó kézművesek számát tartalmazza — a falusi mesterek nélkül, (ohne die Professionisten in den Dörfern . . .) — Az 1777. évi conscription kívül az 1782. évi összeírás is csak az sz. kir. városok valamint a bányavárosok adatait tünteti fel. — L. még Dr. Thirring Gusztáv: Városaink lakosságának kereseti viszonyai a 18. század második felében. MGTSZ. 1901. 129—162. 1. 84 Berzeviczy Gergely: Magyarország kereskedelméről és iparáról. 193.1. — (Gaál Jenő. Közgazdaságunk a Széchenyi előtti korszakban. Berzeviczy Gergely élete és művei.) Bp. 1905. — Az 1830- as évek végén (a „gyárakban" dolgozókkal együtt) minden 78, — 1846-ban minden 51 lakosra jutott 1 kézműves. Az iparűzők száma Horvátországgal és a végvidékkel együtt (Erdély nélkül) 1846-ban 232753. •—• ,,. . .látni való — írja Fényes —, hogy nálunk csak 51. lakosra jön egy kézműves". —Fényes Elek: Magyarország leírása. Pesten. I. 1847. I. 71. 1. 86 PmL. Összeírások CP II. 199. Ö. 141. 86 PmL. CP II. 199. Ö. 110. 87 PmL. Ö. 50-, Ö. 338., Ö. 360. 88 A nagykőrösi céhes- és cóhenkívüli iparűzők 1756 és 1847 közötti számának alakulására 1. pl. Horváth Z. i. m. 35. 1. 89 PmL. Conscriptio domestica Lachasiensis anni militaris 1738—1757., 1758—1772. 90 A község összlakossága akkor 1500 volt — Az 1764—65. évi adójegyzék szerint viszont 298 a bejegyezett adóköteles családfők száma, akik közül 226 redemptus és 72 irredemptus, az iparűzők száma pedig 10 volt. Vagyis a családfőknek 3,3%-a foglalkozott ipari munkával. 91 OL. Consript. Regn. 1828. — ugyanakkor 1169 adóköteles személyt, 287 „kun polgárt" (cives), 1 honoraciort, 290 zsellért, 10 háznélküli zsellért és 586 házat találunk. 92 PmL. Kiskunlacháza 1850. évi összeírása. 287